95. – 2017. július 5.

 „Ön egy propaganda katalógus”: Alekszijevics letiltott és őszinte interjúja

Nem könnyű interjú a Nobel-díjassal[1]

Szergej Gurkin, 2017. június 19.

Az IA REGNUM[2] szemleírója találkozott és beszélt a Nobel-díjas Szvetlana Alekszijeviccsel. A beszélgetés Alekszijevics előzetes értesítésével és a jóváhagyásával egy interjú keretei között zajlott. A beszélgetés alatt a Nobel-díjas úgy döntött, hogy egyetlen, csak előtte ismert ok miatt megtiltja az interjú közlését. Mivel Alekszijevics eredetileg belegyezését adta az interjúba, az IA REGNUM szerkesztősége úgy határozott, hogy azt teljes egészében publikálja. A Szvetlana Alekszijeviccsel folytatott interjú hangfelvétele a szerkesztőségben van.

IА REGNUM: Valamiért úgy alakul, hogy interjút az ember azokkal készít, akikkel nagyjából-egészéből egyetért. Az Első csatornába[3] felteszem, azért nem hívják meg, mert nem értenek egyet Önnel…

…de a „Dozsgy”-ba[4] behívnak…

IА REGNUM: …a Dozsgy-ba hívják, de vitatkozni Önnel nem fognak. Őszintén el szeretném mondani Önnek, hogy a kérdések döntő többségében egyáltalán nem értek egyet az álláspontjával.

Akkor kezdjük, azt hiszem, ennek érdekesnek kell lennie.

IА REGNUM: Nagyonis, mert hogy épp ezt hívják párbeszédnek.

Valóban, érdekes megismerni a másik oldalon lévő embert magát, megtudni hogy mire gondol.

IА REGNUM: Jó. Kicsit régebben adott egy nagy port felvert interjút arról, hogy Belorussziában vallásháború törhet ki az orthodoxok (pravoszlávok) és a katolikusok között, mert „az ember fejébe bármit bele lehet plántálni”. Az Önébe is?

A szakmám – elérni, hogy ne plántálhassanak. Az emberek egy része tudatosan él, meg tudja magát védeni, meg tudja érteni hogy mi történik körülötte. De az emberek többsége egyszerűen csak sodródik az árral, a banalitások világában él.

IА REGNUM: Úgy látja hogy a földteke általunk lakott részén ezen emberek vannak többségben?

Úgy gondolom, hogy épp úgy nálunk is, mint máshol. És Amerikában is ugyanúgy, különben hogyan került volna elő Trump? Ha dolgod van az átlagemberrel, figyeled, mit is mond. Ez gyakran nem erősíti az emberek iránti szeretetet. Szóval mindenhol ez van, ez nem csak orosz tulajdonság.

Egyszerűen most olyan helyzetbe kerültünk, amikor a társadalom elveszítette az igazodási pontjait. És minthogy mi a háborúk és  a forradalmak országa vagyunk, és a legfőbb nálunk a háború és a forradalmak kultúrája, ezért aztán bármely történelmi kudarc (a peresztrojkához hasonló, amikor igyekeztünk mindenkihez hasonlóvá válni) – amint aztán beütött a krach, mert hogy a társadalom még nem állt készen, akkor mihez is folyamodtunk? Hát ahhoz, amihez értünk. A hadi, a militarista léthez. Ez a mi normális állapotunk.

IА REGNUM: Az igazat megvallva én ezt nem tapasztalom. Se az ismerősök, se az ismeretlen emberek között nem látok semmiféle agressziót vagy hadakozó attitűdöt. Mi tekinthető militarizmusnak?

Ha az emberek másmilyenek lennének, valamennyien kimentek volna az utcára és nem lenne háború Ukrajnában. És Politkovszkaja[5] emléknapján épp annyi ember lenne, ahányat azon a napon a párizsi utcákon láttam. Ott 50, 70 ezer ember volt. Nem úgy nálunk. Azt mondja, hogy itt normális társadalom van. Csak annak köszönhetően van normális társadalom, hogy a saját köreinkben élünk. A militarizmus nem azt jelenti, hogy mindenki kész ölni. Amúgy Aztán meg kiderült, hogy mégis.

Az apám belorusz, az anyám ukrán. A gyerekkorom egy részét Ukrajnában töltöttem a nagyanyámnál, nagyon szeretem az ukránokat, ukrán vér is csörgedezik az ereimben. És a legszörnyűbb rémálmomban sem gondoltam, hogy valaha is oroszok fognak lőni ukránokra.

IА REGNUM: Először ott történt államcsíny.

Nem, az nem államcsíny volt. Badarság. Túl sokat néz tévét.

IА REGNUM: Ott születtem.

Ez nem államcsíny volt. Az orosz televízió jól teljesít. A demokratáknak kellett volna így használniuk a televíziót, de lebecsülték azt. A mostani hatalom azt plántálja a fejekbe, amire épp szüksége van. Nem puccs volt. El sem tudja képzelni, mekkora volt arrafelé a szegénység ott

IА REGNUM: El tudom képzelni.

…hogy hogyan loptak. A hatalomváltást az emberek akarták. Voltam Ukrajnában és jártam az „égi hadak” múzeumában[6], és az egyszerű emberek meséltek arról, hogy mi minden volt ott. Két ellenségük van – Putyin és a saját oligarchiájuk, a megvesztegetés rendszerének kultúrája. 

IА REGNUM: Harkovban a Majdan támogatására szervezett tüntetésen háromszázan vettek részt, az az ellenin pedig százezren. Aztán kinyitottak tizenöt börtönt Ukrajnában, ezekben jó néhány ezren ültek. A Majdan hívei pedig nyilvánvalóan fasiszták portréival járkálnak.

Oroszországban nincsenek olyan emberek, akik fasiszták portréit hurcolásszák?

IА REGNUM: De azok nincsenek hatalmon.

Azok Ukrajnában sincsenek hatalmon. Porosenko és a többiek – nem fasiszták. El akarnak szakadni Oroszországtól, Európába tartani, értse meg. És ugyanez a helyzet a Baltikummal is. Az ellenállás olykor szélsőséges formákat ölt. Majd ha valóban független és erős állam lesznek, ez már nem fog előfordulni. De most kommunista emlékműveket döntögetnek, olyanokat, amelyeket nálunk sem ártana ledönteni, tévéműsorokat tiltanak be. De hát Szolovjovot vagy Kiszeljovot bámulják?[7]

IА REGNUM: Nézik is az interneten. És a nézettségük egy cseppet sem csökkent.

Nem, az embereknek csak egy része nézi őket, de nem a nép.

IА REGNUM: Hogy is mondjam, az oroszországi csatornák nézettsége felülmúlja az ukrajnaiakét.

De mit néznek? Nem a politikai műsorokat.

IА REGNUM: Az élet Ukrajnában szegényesebbé lett. Ez tény. És a szólásszabadság is jelentősen megcsappant. Ez is tény.

Nem gondolom.

IА REGNUM: Tudja kicsoda Olesz’ Buzina /Олесь Бузина/ [8]?

Akit meggyilkoltak?

IА REGNUM: Több száz hasonló eset van.

De amit hirdetett, az szintén az indulatok elszabadulásához vezetett.

IА REGNUM: Akkor azokat meg kell ölni?

Ilyet én nem mondtam. De megértem azok motivációját, akik ezt elkövették. Mint ahogyan egyáltalán nem tetszik  hogy Pavel Seremetet /Павел Шеремет/[9], aki szerette Ukrajnát – meggyilkolták. Nyilván valamiféle leszámolások voltak, vagy hasonlók.

IА REGNUM: Nagyon sok mentséget talál a számukra.

Ezek nem mentségek. Látom, hogy Ukrajna saját államot szeretne felépíteni. Milyen jogon avatkozik bele ebbe Oroszország?

IА REGNUM: Járt a Donbaszban amióta elkezdődött ott a háború?

Nem. Nem jártam. Ha már elkezdődött a háború, igazságosságot már ne keress. Talán Sztrelkov[10] mondta, hogy az első héten az embereknek nehezükre esett hogy egymásra lőjenek, a lőparancs végrehajtatása szinte lehetetlen volt. Aztán elkezdődött a vérontás. Ugyanezt lehetett Csecsenföldről is elmondani.

IА REGNUM: Ha el is fogadjuk az álláspontját (megjegyzem én az Önét egyáltalán nem osztom), hogy a kijeviek „maguktól” mentek ki az utcára, majd a donyeckiek úgyszintén, fegyvertelenül, de nem hallgatták meg, megpróbálták szétkergetni őket, és ami után felfegyverkeztek. Ezek is és azok is a maguk igazát akarták megvédeni. Az előbbiek cselekedete miért megengedhető,és az utóbbiaké miért nem?

Ugyanezt csinálta Csecsenföldön /Oroszország/, hogy megvédje az államot. Amikor meg az ukránok védelmezik a maguk államát, maguknak hirtelen eszükbe jutnak az emberi jogok, amelyeket a háborúban nem tisztelnek. Maguk, oroszok, Csecsenföldön még rosszabbul viselték magukat. Nem vagyok politikus. De ha megkérdőjeleződik egy állam integritása, az politikai kérdés. Ha oda idegen csapatokat vezényelnek és azok idegen területen kezdenek a rendcsinálásba. Milyen jogon vonult be Oroszország a Donbaszba?

IА REGNUM: De hát nem járt ott.

Én is, miként maga is televíziót nézek és olvasom az erről szóló tudósításokat. Tisztességes emberekét. Amikor Oroszország bevonult, mégis mit akartak, hogy virágcsokrokkal fogadják magukat? Hogy a helyi hatalom is örüljön? Amikor bevonultak Csecsenföldre, ahol Dudajev a saját rendszerét, a saját országát akarta felépíteni, mit tett Oroszország? A földbe döngölte.

IА REGNUM: Ön mondta, hogy nem politikus. Író. Evidensnek tűnik, hogy az ukrán államnak ez a mostani harca az orosz nyelvvel – ez a  lakossággal szembeni legfőbb követelés. Tíz éve a Gallup közvélemény kutatást végzett arról, hogy Ukrajna lakosságának hány százaléka gondolkodik oroszul…

Tudok minderről. Most azonban ukránul és angolul tanulnak.

IА REGNUM: …nagyon egyszerűen csinálták, két nyelvű, ukrán és orosz kérdőíveket osztottak ki. Amelyik nyelvűt választotta, azon is gondolkodik. Ukrajna lakosainak 83% oroszul gondolkodik.

Ezzel mit akar mondani? Hetven évig russzifikálták őket csakúgy, mint a beloruszokat.

IА REGNUM: Azt akarja mondani, hogy azok, akik Odesszában vagy Harkovban éltek, valamikor ukránul gondolkodtak?

Hogy maguknál hogy van, nem tudom, de nálunk, Belorussziában a 10 millióból a háború befejezését követően nem sokkal hat milliónál alig többen maradtunk. És akkor betelepült kb. három millió orosz. Mind a mai napig ott is vannak. Olyan elképzelés is volt, hogy nincsen is Belorusszia, hogy az a nagy Oroszország része. Ugyanez volt Ukrajnában is. Tudom hogy az emberek tanulták az ukránt. Ugyanúgy, ahogyan ma a beloruszt tanulják nálunk, s abban  hisznek,  hogy egyszer új időszámítás kezdődik.

IА REGNUM: Akkor ez azt jelenti hogy meg lehet tiltani hogy az emberek azon a nyelven beszéljenek, amelyen gondolkodnak?

De hát Oroszországban Önök megtiltották hogy beloruszul beszéljenek.

ИА REGNUM: Ki tiltotta ezt meg?

Hogyhogy? Csak a saját legszűkebb világát ismeri. 1922-től fogva Belorussziában folyamatosan irtották az értelmiséget.

IА REGNUM: Hogy jön ide az 1922-es év? Mindketten ma, 2017-ben élünk.

Hogy mindez honnan ered? Honnan ered az oroszosítás? Belorussziában senki sem beszélt oroszul. Lengyelül és beloruszul beszéltek. Amikor Oroszország megszállta ezeket a területeket, Nyugat-Belorusziát, az első szabály az orosz nyelv volt. És egyetlen egyetemen, egyetlen iskolában, egyetlen főiskolán sem folyik belorusz nyelven az oktatás.

IА REGNUM: Azaz az ön felfogása szerint ez a majdnem száz éves históriáért való bosszú?

Nem. Épp hogy a ruszifikációs  törekvések, Belorussziát Oroszország részévé tenni akarás volt az. És pontosan ugyanúgy járni el Ukrajnával is.

IА REGNUM: A ma Ukrajnához tartozó területek jó fele sohasem volt „Ukrajna”. Az Orosz Birodalom része volt, ahol épp ellenkezőleg, az 1917-es forradalmat követően az ukrán kultúrát kezdték el beplántálni.

Hát tessék, Maga semmit sem tud a saját időtávlatán kívül, amibe beleszületett, s amelyben él. A fél Belorusszia sohasem volt Oroszország, az Lengyelország volt.

IА REGNUM: De a másik fele azért az volt, nem?

A másik fele az volt, de sohasem akart az lenni, azt maguk erőszakkal fogva tartották. Nem akarok erről beszélni, ez a militarista banalitások olyan elegye, amit még csak hallani sem akarok.

IА REGNUM: Azt állítja, hogy amikor száz éve (a véleménye szerint) az orosz kultúrát beplántálták – az rossz volt, de ha ma az ukránt plántálják, az jó.

Nem plántálják. Ez az állam Európa része akar lenni. Nem akar magukkal élni.

IА REGNUM: De ezért le kell cserélni az orosz nyelvet?

Nem. De lehet hogy egy időre mégis, hogy a nemzetet megerősítsék. Kérem, beszéljenek csak oroszul, de valamennyi oktatási intézmény természetesen ukránul nyelvű lesz.

IА REGNUM: Tehát meg lehet tiltani az embereknek hogy azon a nyelven beszéljenek, amelyen gondolkodnak?

Igen. Ez mindig így van. Pontosan maguk foglalkoztak ezzel.

IА REGNUM: Én ezzel nem foglalkoztam.

Oroszország. Éppen pontosan ezzel foglalkozott a megszállt területeken, még Tadzsikisztánban is arra kényszerítette az embereket, hogy oroszul beszéljenek. Tájékozódjon behatóbban arról, hogy mivel is foglalkozott az utóbbi kétszáz évben Oroszország.

IА REGNUM: Én Önt nem arról a kétszáz évről kérdezem, hanem a máról. Hiszen most élünk.

Más módon nem lehet nemzetet teremteni.

IА REGNUM: Érthető. Több interjújában említette, hogy az ismerősei félelemmel nézték és nézik hogy mi is folyik a Majdanon, hogy a fejlődés evolúciós útja feltétlenül jobb. Minden bizonnyal Belorussziára gondolt, vagy talán még Oroszországra is? Hogyan képzeli, hogy kellene kinéznie ennek az itt szükséges evolúciós útnak?

Az idő múlására van szükség. Ahogyan a demokráciát váró korosztály után jövő generációkat figyelem, azt veszem észre, hogy egy nagyon szervilis, egyáltalán nem szabad emberekből álló korosztály következett. Putyinnak és a katonai megoldásnak nagyon sok a híve közöttük. Úgyhogy nehéz megmondani, hogy hány év múlva válik Belorusszia és Oroszország szabad országgá. De a forradalmat, mint utat nem tartom megengedhetőnek. Az mindig vérrel jár, s hatalomra mindig ugyanazok kerülnek, másfélék pedig egyelőre nincsenek. Mi a kilencvenes évek problémája? Nem léteztek szabad emberek. Ugyanazok a kommunisták voltak, csak más előjellel.

IА REGNUM: De mi fán teremnek a szabad emberek?

Ilyenek a dolgokat európai szemlélettel megközelítő emberek. Humanitáriusabbak, akik nem tartják megengedhetőnek egy egész országot szétlopni és a népet kisemmizni. Azt akarja mondani, hogy Oroszország szabad?

IА REGNUM: Én kérdezem Önt.

Miféle szabadság az? A lakosság néhány százalékáé minden vagyon, a többi meg kisemmizett. Szabad országok például Svédország, Franciaország, Németország. Ukrajna szabad szeretne lenni, Belorusszia és Oroszország pedig nem. Hányan mennek ki Navalnij[11] hívására.

IА REGNUM: Azaz azok a szabad emberek, akik a tárgyukat európai szemlélettel közelítik meg?

Igen. Ott a szabadság nagy utat tett meg.

IА REGNUM: És ha az ember az európai világképhez ragaszkodik? Például ott helye van a toleranciának. Lehet-e szabad az az orthodox, pravoszláv, aki nem gondolja helyén valónak a toleranciát?

Azért ennyire primitíven nem kell… Az ember hite – a saját dolga. Amikor Franciaországban jártam hogy felkeressem az orosz egyházat, sok pravoszláv embert találtam. Senki sem bántja őket, de a saját világnézetüket sem erőltetik senkire, mint az itt olyan gyakran megtörténik. Ott egészen másmilyen papok vannak, az egyház nem akar hatalommá válni és nem is szolgálja ki a hatalmat. Beszéljen csak bármelyik európai értelmiségivel és meglátja, hogy maga egy tévhitekkel teletömött láda.

IА REGNUM: Egy évig éltem Olaszországban és azok az értelmiségiek, akikkel találkoztam, kilencven százaléka szimpatizál a baloldali eszmékkel és Putyin elnökkel is.

Ilyen emberek is vannak, ha nem is olyan sokan. Inkább csak magára reagáltak így. Láttak egy radikális nézeteket valló oroszt. De Putyinnak nincsen akkora támogatottsága, mint gondolja. Egyszerűen létezik a baloldal problémája. Ez nem jelenti azt hogy Le Pen az, amit Franciaország akart és akar. Hála az égnek, hogy Franciaország győzött.

IА REGNUM: Miért „Franciaország győzött”? És ha Le Pen győzött volna, akkor Franciaország veszített volna?

Természetesen. Az még egy Trump lett volna.

IА REGNUM: De miért „veszített volna Franciaország”, ha a franciák többsége rá szavazott volna?

Olvassa el a programját.

IА REGNUM: Mindkettőt elolvastam. Macron programjában nincsen semmi, csak általánosságok arról, hogy „jobban kell élnünk”.

Nem. Macron – a valóban szabad Franciaország. Le Pen pedig – a nacionalista Franciaország. Hál Istennek, Franciaország nem akart ilyen lenni.

IА REGNUM: A nacionalista az nem lehet szabad?

Egyszerűen a szélsőséges nézeteket képviselte.

IА REGNUM: Az egyik interjújában arról beszélt, hogy „Tegnap a Broadway-en sétáltam és láthatóan mindenki – személyiség. Mész Minszkben vagy Moszkvában – és látod, hogy vonul a tömeg. A közember. Igen, szép ruhát öltöttek, új autóval járnak, de amint meghallották Putyin „Nagy Oroszország-ra” buzdító harci kiáltását – újra néptömeggé váltak. Valóban így mondta?

Igen, ezt mondtam. De a filozófus Leontyevre[12] utalva. Tőle olvastam valahol ezt az idézetet. De ahogy az az újságírásban lenni szokott, a válasznak ezt a részét már elhagyták.

IА REGNUM: Én nem fogok semmit sem elhagyni.

De ott tényleg,  mész és látod, hogy szabad emberek jönnek veled szembe. De nálunk, még itt, Moszkvában is látnod, hogy nagyon nehezen élnek az emberek. 

IА REGNUM: Tehát az idézettel a mára vonatkoztatva is egyetért?

Tökéletesen. Még az emberek mozgásáról is lesüt.

IА REGNUM: Itt, a kávézóban, ahol ülünk az a pultoslány sem szabad?

Hagyja már abba, miről beszél?

IА REGNUM: Itt van egy hús-vér  ember.

Nem, nem szabad, azt hiszem. Nem mondhatja például a maga szemébe, hogy mit is gondol. Például erről az államról.

IА REGNUM: Ezt miért gondolja?

Nem, nem mondja el. De ott – bármelyik ember kimondja. Vegyük csak az én példámat. Amikor átadták a Nobel-díjat (ilyen az etikett minden országban), sok ország elnökétől kaptam üdvözletet. Például Gorbacsovtól, Franciaország elnökétől, a német kancellártól. Aztán megsúgták, hogy már írják Medvegyev táviratát is. De az első sajtókonferencián, amikor Ukrajnáról kérdeztek azt mondtam, hogy a Krímet megszállták, a Donbaszban Oroszország háborús konfliktust robbantott ki Ukrajnával. És hogy hasonló háborút mindenhol kezdhetnének, mert égető konfliktushelyzetek mindenütt vannak. És újra megsúgták, hogy távirat nem lesz, mert a szavaimat idézte az „Echo Moszkvi”. Trumpig Amerikában ez nem fordulhatott elő. Lehettél a Vietnami háború ellen, bármi ellen, de ha Nobel-díjat kaptál, üdvözöl az elnök, mert a Nobel díj  ennek a kultúrának a dicsősége. Nálunk meg megkérdezik hogy melyik táborhoz tartozol.

IА REGNUM: Néha úgy beszél Oroszországról hogy „mi”, néha meg úgy hogy „ők”. Akkor mégis, „mi” vagy „ők”?

Mégis inkább „ők”. Már „ők”, sajnos.

IА REGNUM: De akkor ez nem az Ön országának a miniszterelnöke. Miért kell akkor azonmód köszöntenie Önt?

De szövetséges országnak tartjuk egymást. Még nagyon szorosan kötődünk egymáshoz. Még nem szakadtunk el de ki fog minket elengedni! Bár elszakadnánk már. 

IА REGNUM: Igen, tehát „ők”?

Egyelőre még – „mi”. Mégiscsak orosz kultúrájú ember vagyok. Írtam erről az időszakról, minderről oroszul írtam. És persze örültem volna annak a táviratnak. Az én felfogásom szerint el kellett volna küldenie.

IА REGNUM: Majdnem két éve ítélték Önnek a Nobel-díjat. Hogy látja ma, miért éppen Ön kapta meg?

Ezt tőlük kell megkérdezni. Ha beleszeret egy nőbe és ő Önbe, az a kérdés, „vajon miért  szeretett beléd”, nevetségesen hangzana. Buta kérdés lenne. 

IА REGNUM: Azt a döntést nem az érzelmek szintjén, hanem racionálisan hozták meg.

Azt mondták: „bizonyára már régen várta a Nobel-díjat”. Nem voltam én olyan bolond, hogy üljek és várjam.

IА REGNUM: És ha egyszer a Nobeldíj-bizottság megkérdezné Öntől hogy az oroszul alkotó szerzők közül kit kellene még díjazni, kit nevezne meg?

Olga Szedakovát[13]. Ő az az ember, aki az én felfogásom szerint megtestesíti az író fogalmát. Nagyon fontos alakja a mai orosz irodalomnak.  A nézetei, a költészete, az esszéi, minden, amit ír arról vall, hogy nagyon nagy író. 

IА REGNUM: A könyveivel kapcsolatban szeretnék visszatérni a Donbasz témájához, de nem politikai szempontból. Sok könyve szól a háborúról és a háborúban élő emberekről. Ezt a háborús helyszínt azonban nem készül felkeresni.

Nem utaztam oda és nem is fogok. Csecsenföldre sem utaztam. Egyszer szóba került ez köztem és Politkovszkaja között. Azt mondtam neki: Ánya, én már nem megyek oda, ahol háborúznak. Egyrészt nincs már fizikai erőm meggyilkolt embert látni, nézni az emberi őrületet. Ezen túl mindazt, amit megértettem ebből az emberi őrületből, már elmondtam. Nincs több ötletem. És mi értelme volna még egyszer leírnom mindazt, amit már megírtam?

IА REGNUM: Nem gondolja, hogy a háborúról kialakult véleménye megváltozhat, ha odautazik?

Nem. Vannak ott ukrán és orosz írók, akik erről írnak.

IА REGNUM: De válaszol a kérdéseimre, beszél ezekről az eseményekről.

Egy másik országban történik mindez. Mint művész és nem mint résztvevő tudok válaszolni a kérdésekre. Ahhoz, hogy olyan könyvek szülessenek, amilyeneket én írok, abban az országban kell élni, amelyikről szó van. Ennek a te országodnak kell lennie. A Szovjetunió – az én országom volt. Ott én már azonban sok mindent nem ismerek.

IА REGNUM: Nem is a könyvírásra gondolok, hanem annak a megértésére, hogy mi is folyik.

Azt akarja nekem mondani, hogy ott szörnyű a helyzet?  Ugyanolyan, mint amilyen Csecsenföldön is volt.

IА REGNUM: De hát ott sem járt.

Akkor még hál istennek a televízióban a teljes igazságot mutatták be. Senki sem kétli, hogy ott is vér folyik és sírnak.

IА REGNUM: Másról beszélek. A Donbaszban élő emberek hisznek az igazukban. Egyszerű emberek és támogatják a népfelkelők hatalmát. Lehetséges, ha Ön látná őket, talán másként értékelné a helyzetet. Hiszen ők is emberek.

Az oroszok ugyanilyen erővel akár a Balti államokba is bevonulhatnak. Ott is sok az elégedetlenkedő orosz. Ön azt helyesnek tartja, hogy fogták magukat és bevonultak egy idegen országba?

IА REGNUM: Azt tartom helyesnek, hogy 23 éven keresztül az Ukrán állam íratlan törvénye volt, hogy elismerjék, ott orosz és ukrán kultúra is van. És ezt az egyensúlyt többé-kevésbé minden elnök alatt fenn is tartották…

Ez így is volt egészen addig, amíg be nem vonultak.

IА REGNUM: Ez nem igaz. 2013 telén, még a Krím előtt azt hallgathattuk, hogy hova is kell küldeni a „muszkákat”. 2014 februárjában aztán az államcsínyt követően, még mindig bármilyen Krím előtt, az orosz nyelv használatát korlátozó törvénytervezeteket olvashattunk. Azok az emberek, akik az ország [dél-keleti részén] élnek, orosznak tartják magukat és nem tartják Banderát[14] hősnek. Kimentek és tiltakoztak. Ön azt tartja, hogy azoknak, akik Kijevben élnek, ehhez van joguk, akik keletebbre élnek, azoknak meg nincs.

Nem orosz tankok, fegyverek, nem orosz zsoldosok voltak ott?  Butaság az egész, amit mond Ha nem lennének ott a fegyvereik, háború se lenne. Úgyhogy ne is kábítson mindazzal a sok marhasággal, amivel tele van a feje. Nagyon könnyen áldozatul esik mindenféle propagandának. Igen, ott fájdalom és szörnyűség van. De ez a maguk lelkén szárad, Putyin lelkén. Milyen alapon nyomultak be egy idegen országba? Az interneten milliónyi fotó van arról, hogy hogyan szállítják oda az orosz haditechnikát. Mindenki tudja hogy ki lőtte le [a Boingot] és az összes többit is. Fejezzük már be ezt az idióta interjút. Nincs erőm már erre. Ön egyszerűen egy propaganda-kollekció, nem pedig egy értelmes ember.

IА REGNUM: Jó. Az El Pais-nak adott interjuban azt mondotta, hogy még a szovjet propaganda sem volt ennyire agresszív, mint a mostani.

Abszolúte. Nem értem, hogyan lehet Szolovjov és Kiszeljov őrületeit hallgatni. Ők maguk is tudják, hogy nem mondanak igazat.

IА REGNUM: És ugyanabban az interjúban azt is kijelentette, hogy az egyház nem korlátozza magát színházi előadások és könyvek betiltására.

Igen, oda is befurakodik, ahol pedig semmi keresnivalója sincsen. Az ne legyen az ő gondja, hogy milyen előadásokat rendeznek, mit forgatnak. Nemsokára már gyerekmeséket is be fogunk tiltani, mert hogy azokban állítólag szexuális vonatkozások vannak.  Nagyon mókás kívülről figyelni, hogy micsoda eszetlenségben  leledzenek. 

IА REGNUM: Az Állami Duma képviselőire, akik művészfilmekkel hadakoznak, vagy az egyház részéről kívülről érkező tiltásokra gondol?

Amelyikre akarja. Az összes pravoszláv, akinek úgy tetszik, hogy Szerebrennyikov[15] nem egészen helyénvalót rendez, vagy Tabakov[16] valamit nem jól csinál. Ne tegyen úgy, mintha nem tudná. Novoszibirszben betiltottak egy színdarabot. 

IА REGNUM: Azt gondolja hogy az egyháznak ez a hivatalos álláspontja?

Azt hiszem, ez inkább alulról jön. Ebből a sötétségből, ebből a szennyből, ami ma felhorgadt. De tudja mit, nem tetszik nekem ez a mi interjúnk, megtiltom önnek, hogy nyilvánosságra hozza.

https://regnum.ru/news/society/2290056.html

 

 

[1] az interjú nagy port vert fel az oroszajkú világsajtóban, az újságírót elbocsájtották a lapjától, a Gyelovoj Petyerburg (Деловой Петербург – Üzleti Pétervár) – tól.

[2] orosz nem állami  hírügynökség

[3] az orosz állami televízió fő csatornája

[4] orosz internetes magán TV csatorna

[5] csecsenek által meggyilkolt orosz újságírónő

[6] Kijevben a Majdan relikviáit összegyűjtötték, egyelőre egy ideiglenes helyen őrzik és az a szándék, hogy a Forradalom és Méltóság nemzetközi tervpályázaton győztes Múzeumában helyezik el. Ezt a tervet Ukrajna elnöke 2016-ban ismertette. Az égi hadak kifejezéssel a Majdan mártírjait illetik. (ford.)

 

[7] Vlagyimir Szolovjov /Владимир Соловьев/ színész, író, Dmitrij Kiszeljov /Дмитрий Киселев/ újságíró –az orosz állami propaganda vezető alakjai

[8] a három nagy szláv népcsoport, az orosz, belorusz és ukrán egységét hirdető ukrajnai publicista volt

[9] ismert orosz újságíró, aki sokáig Lukasenko rendszeréről tudósított elitélően, majd az oroszországi állapotokról, ami miatt Ukrajnába kellett költöznie. 2016 július huszadikán autója alá rögzített bombával felrobbantották, szörnyethalt

[10] Sztrelkov Igor Ivánovics/Стрелков Игорь Иванович, eredeti nevén Girkin/az FSZB ezredese, orosz állampolgár a donbaszi események egyik fő szervezője és helyszíni irányítója

[11] Alekszej Navalnij /Алексей Навалний/  orosz ellenzéki politikus

[12] Leontyev Konsztantyin Nyikolajevics /Леонтев Константин Николаевич/ orosz filozófus

[13] Olga Szedakova /Ольга Седакова/ orosz költőnő, prózaíró, fordító, filológus, etnográfus

[14] Sztyepan Andrijovics Bandera /1909-1959/, ukrán politikus, a nyugat-ukrajnai nemzeti mozgalom vezető személyisége, az Ukrán Nacionalisták Szervezetének (OUN) vezetője volt. Vezetésével kiáltották ki 1941. június 30-án Lvivben a független Ukrajnát, a német megszállás miatt azonban ez a lépés sikertelen maradt. Banderát a szovjet KGB Münchenben meggyilkolta. Személyének megítélése az 1991-ben függetlenné vált Ukrajnában ellentmondásos. Nyugat-Ukrajnában nemzeti hősnek tartják, míg az orosz orientációjú és szovjet nosztalgiájú keleti országrészben náci kollaboránsként tekintenek rá.

[15] Szerebrennyikov Kirill Szemjonovics /Серебренников Кирилл Семенович  1969 -/ világhírű orosz színházi rendező, akinek színházát az utóbbi időben az orosz hatalom részéről erős zaklatások érték

[16] Tabakov Oleg Pavlovics /Табаков Олег Павлович 1935 -/ világhírű orosz színész és rendező, az orosz színházi élet doajenje

 

 

A moszkvai muzulmánok a ramadan végét ünneplik. Ilja Varlamov (Илья Варламов) blogger Képriportja

 

951952953954955956957958959OLYMPUS DIGITAL CAMERAOLYMPUS DIGITAL CAMERA9512OLYMPUS DIGITAL CAMERA95149515OLYMPUS DIGITAL CAMERA951795189519

 

http://echo.msk.ru/blog/varlamov_i/2006778-echo/

 

 

 

Reklámok

Vélemény, hozzászólás?

Adatok megadása vagy bejelentkezés valamelyik ikonnal:

WordPress.com Logo

Hozzászólhat a WordPress.com felhasználói fiók használatával. Kilépés /  Módosítás )

Google+ kép

Hozzászólhat a Google+ felhasználói fiók használatával. Kilépés /  Módosítás )

Twitter kép

Hozzászólhat a Twitter felhasználói fiók használatával. Kilépés /  Módosítás )

Facebook kép

Hozzászólhat a Facebook felhasználói fiók használatával. Kilépés /  Módosítás )

w

Kapcsolódás: %s