102. – 2017. szeptember 30.

Vlagyimir Pozner/Владимир Познер

blogjából /az orosz újságírás közismert doajenje. a ford. /

2017 szeptember 17.

Oroszország különlegességéről

Pozner

Egy örök témát szeretnék említeni. Oroszország különlegességét. Tulajdonképpen minden ország és minden nép a saját, különleges és sajátságos útját járja. Több számomra ismert országban azonban nem létezik az óhaj, hogy ha nem is minden utcasarkon, de gyakran és hangosan beszéljenek saját egyedi voltunkról . Tyutcsev írta: „Oroszország ésszel fel nem érhető”. Szeretek beszúrni  ide más országneveket, Panamát például, vagyis Panama ésszel fel nem érhető, Kanada  ésszel fel nem érhető. Miért? Mert minden nép, mint olyan, különbözik az összes többitől.

Vannak természeti törvények, melyek mindenki számára egyformák. Mint tudják, mindenkire hat a gravitáció. Vannak gazdasági törvényszerűségek, melyek szintén mindenkire hatással vannak. Más és másképpen viszonyulnak hozzájuk, de mindenkire hatnak – minden országban létezik a magántulajdon – mindegyikben kivétel nélkül.

Természetesen elmondható, hogy  ebben-abban nem volt szerencsénk, először a hunok vonultak végig rajtunk, s álltak meg a jelenlegi Magyarország táján, majd 250 éves, igen súlyos tatár uralom következett, amely sok évvel visszavetette Oroszországot.

Szerintem a pravoszláv hit választásának is szerepe volt Oroszország fejlődésében , de végső soron az alapvető kérdésekben az oroszok ugyan olyanok, mint mindenki, ugyan olyan emberek.

A vég nélküli elmélkedés az orosz különleges mentalitásról, lélekről, mely nem ismer törvényt a sajátján kívül, valójában, végső soron szerintem oda vezet, hogy ha ez a megközelítés győz, Oroszország inkább lesz hasonlatos egy afrikai országra, mint egy európaira. Amit én nagyon nem szeretnék.

http://echo.msk.ru/blog/pozner/2057080-echo/

 

Andrej Piontkovszkij/ Андрей Пионтковский:

Kadirov az erejét demonstrálja

Fjodor Klimenko / Федор Клименко interjuja

Piontkovszkij2

Tulajdonképpen kinek címezték a muzulmánoknak a mianmari hittestvéreikkel szolidarizáló moszkvai, grozniji és mahacskalai tömegtüntetéseit? Mit is jelent Kadirov demarsa, amellyel arra az esetre, ha Moszkva a „muzulmánok ellen megy” kilátásba helyezte  hogy kész fellépni akár Oroszországgal szemben is és az a megnyilvánulása, amelyben arról nyilatkozik, hogy ki is ösztökéli Oroszországot egy jugoszláv-típusú  poltiikai forgatókönyv szerinti szétesés felé? A Russzkij Monitor tudósítója az ismert elemzővel és publicistával, Andrj Piontkovszkijjal beszélt minderről.

Andrej Andrejevics, hogyan értékeli a mianmari muzulmánok védelmében Moszkvában és Csecsenföldön lezajlott tüntetéseket, amelyek  mögött, legalábbis a grozniji milliós megmozdulást illetően  szemmel láthatóan Kadirov áll. A csecsen elnök valóban ennyire aggódik hittestvéreiért vagy a szereplésének más célja is van?

Kezdjük a tiltakozások okával: a moszkvai és grozniji muzulmánok felháborodása teljesen jogos. Burmában (Mianmarban) a katonai diktatúra és azt követően a Nobel békedíjas Aun Szan Szu Kji már néhány éve népirtást követnek el a rohingya muzulmán kisebbség ellen. És Oroszország hivatalos politikája e kérdésben is, mint általában visszataszító. Oroszország, minden esetben, amikor diktatorikus rezsimek a békés lakossággal számolnak le a diktátorok pártját fogja. Ezért aztán  Moszkva politikája elleni tiltakozások természetesek és jogosak is. De a grozniji tiltakozást szervező muzulmán Kadirovnak törvényszerűen fel kell tenni a kérést, hogy az Aszad rezsim által Szíria szunnita muzulmán lakossága ellen, Moszkva teljes támogatásával és közvetlen részvételével elkövetett genocídium nem izgatja? Olyan benyomásunk támad, hogy a mianmari muzulmánok  üldözése inkább csak ürügye és nem a valódi oka volt ezeknek a tüntetéseknek.

“Kadirov tudatosan demonstrálja de-facto függetlenségének szintjét”

Mit kívánt elérni  Kadirov?

Kadirov pontosan tudja, hogy Putyin erőszakszervezeti vezetői hogy is viszonyulnak hozzá: tájékozott arról a vitáról, amelyik az orosz társadalomban, különösen Borisz Nyemcov meggyilkolását követően folyik. E szerint a merénylettel a szolgálatok vezetői Kadirovot vádolták és azt követelték Putyintól, hogy távolítsa őt el. Bár a csecsen gyilkosok közel álltak Kadirovhoz, inkább azonban csak belekeverték őket az oroszországi ellenzék vezetője elleni merényletbe. A Vörös tér közvetlen szomszédságában ez a bűntény nem valósulhatott meg valamennyi putyini szakszolgálat hathatós közreműködése nélkül.

Mindezt ő egészen pontosan tudja. Épp ezért a moszkvai és grozniji tüntetések elsősorban erődemonstrációk voltak. Csak próbáljatok meg beavatkozni Csecsenföldön, mondja Kadirov a Putyin közvetlen környezetében lévő ellenségeinek, nagyon komoly ellenállásba fogtok ütközni.

Kijelentésével, hogy kész fellépni Oroszország ellen, ha az továbbra is a „sátánokat” támogatja, Kadirov tudatosan demonstrálja de facto függetlenégének a szintjét. És a csecsen társadalomban ezzel az álláspontjával feltétlen támogatókra lel. Vegyék például a nagyszerű ellenzékieink összeállította csecsenföldi helyzetértékeléseket. Minden állításuk igaz, amit Kadirov önkényuralmáról leírnak, csakhogy ezek a jelentéseik a gyakorlatban egybecsengenek a szolgálatoktól jövőkkel, ők pedig vissza akarnak térni oda, és Csecsenföldet a Kadirov előtti állapotba süllyeszteni, azaz odadobni a fegyveres erők és titkosszolgálatok teljes önkényének.

Igen, mindenkivel aki fellép ellene Kadirov leszámol. De ő előtte a föderáció fegyveresei bármely csecsent elrabolhattak és meg is gyilkolhattak. Már korábban összevetettem a csecsenek Kadirov előtti és alatti helyzetét. A csecsenek helyzete Kadirov előtt olyan volt mint a hitleri Németországban a zsidóké, Kadirov alatt pedig olyan, mint ugyanott a németeké. A Hitlerrel szembenálló németeket meggyilkolták. De csak azért mert németek, nem ölték meg őket. A grozniji tüntetés nem Aun Szan Szu Kji asszony figyelmeztetése, inkább nagyon komoly emlékeztető mindazoknak Moszkvában, akik komolyan azzal foglalkoznak hogy egy harmadik csecsen háborút készítsenek elő.

Hogyan lehet ezt a helyzetet megoldani?

Az egyetlen lehetséges megoldás a kétszázéves csecsen háború befejezése (amely  háborút Ororszország elvesztette). A grozniji és moszkvai tüntetések arra emlékeztetnek, hogy Oroszország mindez idő  alatt azért küzdött, hogy Oroszország keretei között tartsa meg Csecsenföldet, s  kapott egy Csecsenföld keretei közti Oroszországot.2016 januárjában írtam egy cikket „Robbanásra kész bomba” címmel, amely arról szólt, hogy Oroszországnak ki kell lépnie Csecsnyából (Csecsenföld orosz megnevezése. a ford.) (ezt követően a kadirovi parlament elnökének feljelentésére büntetőeljárás alá vontak és el kellett hagynom Oroszországot). Hát azóta csak annyi változott, hogy ennek a bombának a felrobbanása láthatóan közelebb került. És ez a színpompás gentleman, aki Groznijban a tribünről  a távoli Burma muzulmánjaiért életüket feláldozni kész muszlim harcosokról beszélt, nem Mianmarról, hanem Csecsenföldről és Oroszországról szónókolt.

„…az a tény, hogy Kadirov még Putyint sem átallja provokálni, arról tanuskodik, hogy mára már erejének tudatára ébredt”

És azt a tényt hogyan értékeljük, hogy ezek az események éppen akkor játszódtak le, amikor Putyin hivatalos látogatáson Kínában tartózkodott, amelynek a hatóságai nemegyszer vétózták már meg az ENSZ BT Mianmarral kapcsolatos határozatát?

Egyértelmű hogy Putyin nyílt provokálásával van dolgunk. Kadirov már régen dacol az erőszakszervezeti vezetőkkel , de az a tény hogy Kadirov még Putyint sem átallja provokálni,  arról tanúskodik, hogy mára már erejének a tudatára ébredt. Meg van győződve arról, hogy a csecsen társadalom támogatja őt, biztos húszezres hadseregének a támogatásában arra az esetre, ha Moszkva megkísérelné őt félreállítani a csecsenföldi hatalmából. Amúgy pedig Putyin reakciója is sokatmondó, aki jobbnak látta azt a látszatot kelteni, hogy semmi sem történt,.

Korábbi interjuiban nemegyszer említette, hogy elég hamar eljön az a pillanat, amikor az elitek szakadásának jelei már mindenki számára láthatóak lesznek. Eljött volna ez a pillanat?

A csecsen kérdésben való ellentét az egyik legfontosabb. Ma a putyini elit két fő, a széthasadásával fenyegető kihívással áll szemben. Az első a Nyugat ultimátuma, amely 180 napot adott a mi korruptjainknak hogy meggondolják magukat és helyes döntéseket hozzanak. A határidő lejártát követően a pénzügyi követeléseiket be fogják fagyasztani. A második pedig Csecsenföld, Kadirov kihívása. E két kérdésben, vagyis hogy hogyan is reagáljanak a Nyugat ultimátumára és hogy mit is tegyenek Csecsnyával és Kadirovval – a hatalom csúcsa megosztott.

„…sokatmondó Putyin reakciója is, aki jobbnak látta azt a látszatot kelteni, hogy semmi sem történt”

Az a benyomásunk támad, hogy Kadirov az utóbbi időben valamennyi oroszországi muzulmán vezéreként pozicionálja magát…

A részéről taktikailag ez nagyon is helyes beállítás. Ma a legfőbb feladata hogy megvédje Csecsenföldet azerőszakszervezetek vezetőinek támadási kísérleteivel szemben. Ezért aztán, amikor nemcsak a csecsen, de az általános muzulmán problematikát is szóvá teszi, szövetségesévé teszi Oroszország muzulmánjainak millióit.

Mint ismeretes, Tatarsztánt nemrég fosztották meg szuverenitása utolsó látványos jeleitől[1]. Az az érzésünk, hogy a tatarsztáni elitek erre

Kadirovot és a csecseneket általában elsősorban a saját függetlenségük kérdése érdekli. 200 évig küzdöttek érte, míg de facto elérték. Hátra van még hogy de jure is rögzítsék ezt az állapotot. E szempontból a számukra az Oroszország egyéb muzulmán régióival való kapcsolatok csak olyan mértékben érdekesek, amennyire azok szövetségeseikké válhatnak e céljuk eléréséhez. Ezért aztán Tatarsztán vagy egyéb nagyobb autonómia függetlenségi törekvése  őket nem nagyon izgatja.

„a jugoszláv forgatókönyvet az egész posztszovjet térségben 2014 február 20. óta nem Kadirov, hanem Putyin játsza el”

Mindezek miatt sokan látják annak a fenyegető előjeleit, hogy Oroszország a jugoszláv szétesés, a nemzetiségi és felekezetközi leszámolás  forgatókönyvét valósítja meg…

A juoszláv forgatókönyvet az egész posztszovjet térségben 2014 február 20. óta nem Kadirov, hanem Putyin játsza el. Miben volt különbség a Szovjetunió és Jugoszlávia szétesése között? A Szovjetunió azért esett szét békésen, mert a szövetséges köztársaságok határait, amelyek a létrejövő független országok határai is lettek, elismerték. Éppen ez tette lehetővé hogy elkerüljük azt, amit Ön jugoszláv forgítókönyvnek nevez. Putyin pedig 25 évvel később úgy döntött, hogy minderre fittyet hány és megkérdőjelezi Ukrajna határait.

Hogy alakulhat a jövőben ez a helyzet?

Nehéz előre jelezni a részleteket, de néhány dolog látnivaló. Azt a de facto Függetlenséget, amelyet Csecsenföld az elmúlt években kivívott, nem fogja megadni (Oroszország. a ford.). Se Kadirovval, se nélküle. És csak egyetlen kiút kínálkozik. De az orosz társadalomnak ezekre a tüntetésekre adott, nagyrészt birodalmi, muzulmánellenes, sőt rasszista (nekem például Bozsena Rinszkaja[2] egészen szörnyű posztja szúrt szemet) reakcióiból ítélve, semmi jót sem várhatunk. Minden jel arra vall, hogy nemcsak a erőpártunknak, de az un. liberális értelmiség jelentős részének  is elfogadhatónak tűnik a Csecsenföld meghódítására tett soron következő kísérlet gondolata. És attól félek, hogy ez a kísérlet előbb-utóbb bekövetkezik, az pedig katasztrofális lesz Oroszország számára.

 

https://rusmonitor.com/andrejj-piontkovskijj-kadyrov-demonstriruet-silu.html

 

[1] 2017. június 27-én járt le annak a 2007-ben 10 évvel meghosszabbított 1994-es szerződésnek a hatálya, amelyikben egy 1992-es népszavazást követően Tatarsztan szuverenitását megosztotta az Orosz Föderációval. Moszkvából nézve a szerződés nem-meghosszabbítása a tatarsztáni autonómia automatikus felszámolódását jelenti. lsd. http://no8.ru/tatarstan-stal-nezavisimym-dogovor-s-rossiej-istek/

[2] Bozsena Rinszka (1975-) az Izvesztyija kolumnistája, a Gazeta.Ru újságírója, blogger, író

Reklámok

Vélemény, hozzászólás?

Adatok megadása vagy bejelentkezés valamelyik ikonnal:

WordPress.com Logo

Hozzászólhat a WordPress.com felhasználói fiók használatával. Kilépés /  Módosítás )

Google+ kép

Hozzászólhat a Google+ felhasználói fiók használatával. Kilépés /  Módosítás )

Twitter kép

Hozzászólhat a Twitter felhasználói fiók használatával. Kilépés /  Módosítás )

Facebook kép

Hozzászólhat a Facebook felhasználói fiók használatával. Kilépés /  Módosítás )

w

Kapcsolódás: %s