106. – 2017. november 14.

Diplomáciai háború Budapesttel

press-mir

2017. október 12.

A nyelvtörvény miatti Budapesttel folyó diplomáciai háború Kijevet Kárpáton túli területe egy részének elvesztésével fenyegeti. A Független[1] (Ukrajna) hatóságainak komoly, a nyugati szomszédaival kialakuló diplomáciai botránnyal járó kellemetlensége támadhat. A helyett, hogy hallgatna a magyarok kívánságára és visszavonná a nemzeti kisebbségek nyelvhasználatáról szóló elhíresült törvényt, Kijev fejjel megy a falnak és Budapestet szeparatizmussal vádolja. A szakértők ezt hívják hibás taktikának.

„Szemmel láthatólag Petro Porosenko beszéde az Európa Tanács Parlamenti Közgyűlésén, ez a nemzeti kisebbségek nemzeti nyelven történő képzésének megőrzéséről négy nyelven elmondott arcátlan hazugság nem gyakorolt megfelelő hatást Budapestre” – jegyezte meg a Szövetségi Hírügynökségnek (FAN) adott interjuban Anton Bredihin, az Orosz Tudományos Akadémia Világgazdasági és Nemzetközi Kapcsolatok Intézete Posztszovjet Kutatási Központja Bjelorusszia, Moldávia és Ukrajna osztályának munkatársa.

Szavai szerint a Kárpátontúli terület már 1991-ben szoros együttműködésre törekedett Magyarországgal és széleskörű önkormányzást igényelt.  De Kijev a kárpátontúliak igényeit az azóta eltelt egész időszakban figyelmen kívül hagyta. A nyelvbotrány utolsó csepp lehet a türelem poharában, ezt követően a régió elkezdi az Ukrajnától való függetlenedés folyamatát.

A Bredihin

Anton Bredihin a 27 éves doni kozák hagyományőrző és politológus-szakértő

 

„Kárpátontúl lakói az európai integrációban Ukrajna előtt járnak: nemcsak egy EU-s tagállam útlevelével rendelkeznek, de a „Kárpátok” eurórégió révén nagyon erős szálak fűzik őket Magyarországhoz is. Vélhetően Magyarország már el is kezdte az Ukrajnával szembeni diplomáciai háborút. Akadályok gördítése Ukrajna európai integrációjának útjába, gazdasági szankciók kilátásba helyezése, az önrendelkezési akciók támogatása – ezek a magyar-ukrán szembenállást jelző lépések. És a beregszászi magyar járás nagyon könnyen Beregszászi Népköztársasággá[2] válhat, ha tetszik Kijevnek, ha nem – jegyezte meg a szakértő.

Magyarország Külügyminisztériuma az előző napon jelentette be, hogy október 13-án Ukrajna budapesti Nagykövetségénél „Kárpátontúl[3] önrendelkezését” követelő akcióra kerül sor. Kijev azonnal tiltakozó jegyzéket küldött a magyaroknak, követelte a „provokáció betiltását” és a szomszédos országot a szeparatizmus támogatásával vádolta.

Pavel Klimkin, Ukrajna külügyminisztere ma, október 12-én Budapestre repül, ahol a magyar hatóságokkal megpróbál egyességre jutni. Azzal igyekszik megnyerni a magyarokat, hogy akár kész megvitatni Ukrajna határmenti régiója lakói számára magyar útlevelek kiadásának kérdését is.

„Ami Magyarországot illeti, ott egyesek nem akarnak hallani, és tudatosan keltik a politikai hisztériát…Holnap Magyarországon beszélgetni fogok és elmondom, hogy vagy egy absztrakt mitológiával dolgozunk és e szerint beszélünk és akkor nem lesz iskola, ahol magyarul tanulnak, de ez csak mítosz, meg hogy el lesznek küldve valamifajta tanárok…vagy dialógust folytatunk és én nagyon remélem hogy holnap ez fog történni,” – jelentette ki a hivatalnok.

G Moszkal

Gennagyij Moszkal a Kárpátontúli terület / Kárpátalja területi adminisztrációjának az elnöke és a honlapja – http://moskal.in.ua/

 

Kárpátontúl kormányzója Gennagyij Moszkal megjegyezte hogy a területen nincsenek szeparatista indulatok. Ugyanakkor arra figyelmeztette a központi hatalmat, hogy ha Kijev azt szeretné hogy Kárpátontúl ne szakadjon el az országtól, akkor az ukrán kormánynak figyelembe kell vennie a régió szükségleteit. „Ha a Kormány Kárpátontúlt az országon belül akarja tudni, akkor nem szabad megfeledkezni vidékünk létezéséről.” – mondta.

 

https://press-mir.com/93800-ot-ukrainy-otvalitsya-vengerskii-kusok-full.html

Ez egy tipikus orosz álhírportál, ha jó a tűzfala, érdemes belepillantani, az orosz internetes tér teli van az ilyen álhíreket és álhirdetéseket tartalmazó portálokkal.

 

[1] Az orosz szövegben ukránul szerepel a „Független” (Незалежная) kifejezés. Ez egyértelműen Ukrajnára utal.

[2] utalás a Donyecki és Luhanszki (szeparatista) Népköztársaságokra

[3] még ebben az idézetben sem tükrözi a cikk a magyar kifejezés – „Kárpátalja” eltérő, fordított nézőpontját.

Anton Viktorovics Bredihinről, az idézett szakértőről

  • az Orosz népi vonal (jelszavai: pravoszlávia, egyeduralom, népiség) – http://ruskline.ru/author/b/bredihin_anton_viktorovich/
  • és a tudományos intézet honlapján: https://www.imemo.ru/?page_id=555&id=1778 

 

 

Ukrán szemmel…

Hogyan álmodoznak a magyar nacionalisták a „nagy Magyarországról”

Ukrán Figyelő

Petro Kraljuk

filozófus, író, publicista

  1. október 16.

Kraljuk

Az Ukrán Külügyminisztérium tiltakozó jegyzéke ellenére október 13-án a budapesti ukrán nagykövetség előtt a magyar nacionalisták mégis megtartották tiltakozó rendezvényüket „Kárpátalja Önrendelkezéséért”. A magyar kormányzat lényegében toleránsan viszonyult a rendezvényhez, hangoztatva állampolgárainak jogát a szólásszabadsághoz.

A demonstráció ideje alatt olyan kijelentések hangzottak el, amelyeket Ukrajna elleni szeparatista akciókra való felhívásnak kell tekinteni, területi követelésnek az ukrán állammal szemben – írja Petr Kraljuk a „Krím Realia” portálon. Természetesen becsukhatjuk a szemünket ezzel a rendezvénnyel kapcsolatban, hivatkozva jelentéktelenségére, bár…

Álmok „nagy Magyarországról”

Nem titok, hogy a magyar nacionalisták „nagy Magyarországról” álmodnak. Mint tudjuk, az első világháború után Magyarország – amely széles körű autonómiát élvezett az Osztrák-Magyar monarchiában, – elveszítette „saját” területének jelentős részét. Valójában ezek azok a területek voltak, ahol a lakosság nagy részét más nemzetiségűek – horvátok, románok, szlovákok, németek, ukránok, stb. – tették ki, akik erőszakos magyarosítástól szenvedtek. Kárpátalját a magyar nacionalisták úgy tekintették és ma is úgy tekintik, mint „saját földjüket”. Annál is inkább, mivel a második világháború ideje alatt ezek a földek Magyarország megszállása alatt álltak.

Most, amikor Ukrajna az Oroszországgal vívott háború miatt nem kis nehézségeket él át, a magyar nacionalisták aktivizálták magukat, és mindenféle terveket szőnek „Kárpátalja magyarjainak megvédésére”. Világos, hogy segítségükre vannak orosz ügynökök is. Mint látjuk, kezdik kijátszani az „önrendelkezést Kárpátaljának” kártyát, melynek során a magyar kisebbségben bíznak.

Hivatalosan a Kárpáton túli területen a lakosság körülbelül 80%-a ukrán. Más kérdés, hogy milyen szintű a nemzeti öntudatuk. Ez egy külön lapra tartozó kérdés. A terület nemzetiségi lakosainak legnagyobb része magyar. Több mint 150 ezren vannak, ami 12%-os részarányt jelent. Ráadásul vannak részek, ahol egy tömbben élnek magyarok. Ilyen a beregszászi járás, ahol a lakosság 76%-a magyar. Beregszász város lakóinak körülbelül fele szintén magyar. Ugyancsak magas a magyar lakosság aránya az ungvári, munkácsi és nagyszöllősi járásokban.

A magyarok a Szovjetunió idején és Ukrajna függetlenné válása óta is igen széles jogokkal rendelkeztek. Léteztek magyar tanítási nyelvű iskolák. 1996-ban a független Ukrajna területén, Beregszászon megkezdte tevékenységét a II. Rákóczi Ferenc Kárpátaljai magyar egyetem, ahol többek közt magyar nyelvet oktatták. Éppen ennek az intézménynek a falai között hallottam az „ukránmagyar” kifejezést. És ehhez a kifejezéshez nem tartozott sértő tartalom. Azokra a magyarokra értették, akik Ukrajnában élnek, mentálisan kulturálisan pedig különböznek az igazi magyaroktól.

Valamikor a sors összehozott egy „tipikus” ukránmagyarral. Egy taxisofőrrel. Beregszász utcáin fuvarozott engem. Ukránul beszélt akcentus nélkül. Volt nála egy ukrán-német szótár. Nem magyar-német! Kérdeztem, készül-e Németországba dolgozni. Azt válaszolta, igen. Részemről érdeklődni kezdtem, van-e schengeni vízuma. „Minek kéne az nekem” – mondta a taxis, – „Magyar útlevelem van”. „Maga magyar?” kérdeztem tőle. „Hogy mondjam magának…” – mondta a taxis. „Engem Vaszilijnak hívnak, a vezetéknevem nem tudom, magyar-e. A családomat magyarnak tartották. Magyar iskolába jártam ráadásul.” Érthető, hogy az ukránmagyar Vaszilij könnyen letette a magyar nyelvvizsgát és kapta meg a magyar útlevelet. Ilyen embert nem keveset találunk Kárpátalján, nemcsak magyart és ukránmagyart. Hiszen a magyar útlevél nem csupán jogot ad az Európai Unió országain belüli szabadon utazásra. Végső soron nem kevesen rendelkeznek itt „etnikai magyar útlevéllel”, amivel egy sor kedvezmény jár, főleg a Magyarországon folytatott tanulmányokkal kapcsolatosan.

Mire kellenek Magyarországnak az ukrajnai magyarok?

Az ukrajnai magyarok elsősorban munkaerőként fontosak Magyarországnak. A munkaerő hiánya problémát jelent jelenleg Magyarországnak. Nem elég, hogy jelentős a népességfogyás, Magyarországról sokan mennek dolgozni az Európai Unió magasabb életszínvonalú országaiba, különösen Németországba. Magyarország már most készen áll képzett szakemberek fogadására Ukrajnából magyar nyelvtudás nélkül is.

A Kárpátaljai „magyar földekre” irányuló területi követelések, még ha kifejezésre is jutnak bizonyos szeparatista kalandban (ami elvileg megtörténhet) elsősorban az ukrajnai magyaroknak ártanának. A helyzet az, hogy a leginkább magyar Beregszászi járás a gyógyfürdő üzletből él. Egész évben működő termálfürdők találhatók itt. Egész évben komoly turista tömeget jelent ez. A helyi magyarok tisztes hasznot húznak ebből. A turisták nem csak fürdenek a termálfürdőkben, hanem szállást bérelnek, esznek, kirándulnak, stb, nem kevés pénzt költve közben. Ezek a turisták nemcsak Magyarországról jönnek. Magyarországról én itt főleg „bevásárló turistákat” láttam, akik a helyi szupermarketekben vásárolták az olcsó árukat.

Apropó, mostanában lehet hallani és olvasni, hogy az ukrajnai magyarok nem tudnak ukránul. Beregszászon én ezt nem tapasztaltam. Ha ukránul szólítottam meg őket, a helyi magyarok viszonylag könnyen válaszoltak ukrán nyelven. Nem úgy, mint Kijevben, ahol, ha ukránul szólsz valakihez, oroszul kapod a választ. Azért az idősebb magyarok még előnyben részesítik az oroszt.

Beregszászon a turisták többségükben ukránok. Ha szeparatista puccs történne a járásban, annak elsősorban a helyi – turizmusból élő – lakosság szenvedné meg a kárát.

Őszintén szólva nem gondolom, hogy az ukrajnai magyarok sokat törődnének „nagy Magyarország” gondolatával. Ez leginkább egyes nacionalista meggyőződésű magyar politikusokat érint, akik befolyást szeretnének gyakorolni a kárpátaljaiakra. Elsősorban a helyi klánokra, amelyek a határon keresztül folytatott csempész kereskedelemből élnek. A magyar fél úgy tűnik, kész biztosítani nekik bizonyos határátlépési előnyöket a megfelelő kárpátaljai magyar érdekeket szolgáló politikáért cserébe. Sajnos, ilyesmit mi gyakran tapasztalunk főleg az utóbbi időben. És ez az igazi probléma.

Egyszer Beregszászon bementem a helytörténeti múzeumba. A tárlatvezető – helyi magyar nő  – természetesen magyar szemszögből mutatta be a kiállítást. Konkrétan arról mesélt, milyen békésen, egyetlen lövés nélkül került Magyarországhoz Beregszász a hírhedt „Müncheni döntés” után, ami Csehszlovákia szétesésének kezdetét jelentette. Ironikusan megkérdeztem tőle, „Azután mi történt? És mennyi vér folyt?” Elgondolkozva azt válaszolta: „Hát igen…”.

 

https://www.obozrevatel.com/abroad/kak-vengerskie-natsionalistyi-mechtayut-o-bolshoj-vengrii.htm

 

 

Az orosz „patrióta” sajtóból

Nevén nevezték Soros György „Ötödik hadoszlop”-át

Vzgljad[1]

üzleti hetilap, online verzió

2017.november 3.

 

A botrányhős milliárdos régi ellenségének, Magyarország miniszterelnökének Orbán Viktornak hála, „Soros listája” végre-valahára a nyilvánosság közkincsévé vált. Ezen a listán azok az Európai parlamenti képviselők szerepelnek, akik a befektető projektjeinek érdekében lobbiznak, s az igényének megfelelően változtatják meg az EU törvényeit. A róluk készült dosszié sarkalatos pontja az Oroszországhoz való viszonyuk. Pontosan ettől függ, hogy ők Sorosnak barátai vagy ellenségei-e.

A világpolitikába aktívan beavatkozó, egész országokat irányítani akaró milliárdos és filantróp Soros György tevékenységének taglalását általában összeesküvés-elméleteknek tekintik. Azonban most megjelent egy konkrét bizonyíték arról, hogy a befektető valóban hatást gyakorol az Európai Unió döntéshozatalára: A DCLeaks[2] hackerei közzétették Soros kedvenc gyermekének a „Nyílt társadalomnak” módszertanát.

Ez egy terjedelmes dokumentum, az európai parlament 226 olyan tagjáról összegyűjtött információkkal, akik ideológiai szövetségesei a „Nyílt társadalom”-nak. Ők feltételezés szerint bevonhatók Soros kedvelt eszméinek – a migránsok Európába telepítésének, a „gender egyenlőség” biztosításának, az azonos neműek házassága törvénybe iktatásának, Ukrajna és az EU közeledésének, no és természetesen az Oroszországgal való szembenállásnak a népszerűsítésébe.

Az Európai Parlamentnek összesen 751 képviselője van. Soros szövetségesei tehát a képviselőknek több mint egyharmadát teszik ki. A „Nyílt társadalom” birtokában vannak dossziék amúgy kevésbé feltűnő parlamenti képviselőkről, de valódi nagyágyú európai politikusokról is, amilyen például Martin Schulz (aki a legutóbbi időkig az Európai Parlament elnöke volt), vagy Belgium volt miniszterelnöke Guy Verhofstadt.

Erre a dokumentumra a közfigyelmet Orbán Viktor magyar miniszterelnök hívta fel. Az utóbbi években ő láthatóan erőfeszítéseket tesz a honfitársával folytatott harc során (a botrányos milliárdos Magyarország területén született). A gender egyenlőségért és az azonos neműek házasságáért folytatott kampány csúcspontján Orbán kezdeményezte Magyarország alkotmányának olyatén módosítását, mely szerint az országot „Isten és a kereszténység egyesíti”, valamint „a házasság – férfi és nő szövetsége”.

Ez év márciusa óta Orbán igyekszik bezárni a Közép Európai Egyetemet, amelyet Soros pénzén hoztak létre Budapesten, és amely az EU politikai elitjének már nem egy nemzedékét nevelte ki.

A két nevezetes magyar vitájának legfőbb pontja a migráns-ügy. A 2015-ös évben Orbán utasítást adott fal építésére Szerbia határán, hogy ne juthasson be az országba a menekültek tömege. Soros ezért kemény kritikával illette, a „diktátor” címkét ragasztotta rá, és azonmód előterjesztette saját migráns befogadási tervét az EU-ba. Az ő terve szerint az Európai Unió országai évente legalább egy millió menekültet kötelesek a területükre engedni, a menekültszám felső korlátozása nélkül. Minden egyes migránsnak kellett volna kapnia évi 15 ezer euró szociális ellátást, és szét kellett volna osztani őket meghatározott kvóták szerint a tagállamok között.

Ma pontosan erről a tervről vitáznak Brüsszelben. A Visegrádi négyek országai eddig eredményesen hagytak figyelmen kívül minden határozatot a kvótákról, s vívtak elszánt harcot Soros elképzelései ellen.

Október legvégén pedig az Európai Parlament állampolgári jogokkal, bel- és igazságüggyel foglalkozó bizottsága (LIBE) módosítást javasolt az EU jogrendjébe a menedékjog megadásáról és a hírhedt országonkénti kvótákról. Méghozzá úgy, hogy a migráns áradatnak amint eddig, most sem szabnak felső határt.

Ekkor a magyar vezetés úgy döntött, fel kell nyitnia az európaiak szemét, hogy miért is fogad el az Európai Parlament ilyen Európa számára öngyilkos döntést. Budapest gyakorlatilag a DCLeaks hackerei által közzétett „Megbízható szövetségeseink az Európai Parlamentben 2014-2019” jellemző megnevezést viselő dokumentum terjesztőjeként lépett fel.

„Ha ez a dokumentum csak Magyarországot fenyegette volna, az nem lett volna probléma. A magyar kormány hozzászokott a hamis vádak növekvő áradatához, amit a „Nyílt társadalom” ideológusai zúdítanak rá – nyilatkozta Kovács Zoltán államtitkár (a kormány hivatalos képviselője). De ma az ügy nem csak Magyarországot érinti. Ez a dokumentum egész Európa jövőjét fenyegeti”.

Kovács azt állítja, hogy az EP illetékes bizottságában legalább „Soros harminc nyílt szövetségese” tevékenykedik. És nem véletlen, hogy a milliárdos (lényegét tekintve egyszerű magánember) találkozókat folytat az Európai Bizottság elnökével Jean-Claude Junckerrel zárt ajtók mögött, és senkinek sincs fogalma arról, hogy miről tárgyalnak ők ezeken a találkozókon.

Figyelembe véve azt a 18 milliárdot, amit éppen most áldozott Soros demonstratívan a „demokráciáért folytatott harc” céljaira, az ő „Nyílt társadalma” lett a világon az egyik legnagyobb non profit szervezete (NPSz). Mi is volt az, ami ennyire megijesztette a hivatalos Budapestet ennek az NPSz-nek  belső használatra szánt teljesen szokványos módszertani anyagában?

A 226 már említett képviselő dossziéjában szerepel, hogy ők már együttműködtek a „Nyílt társadalommal” és „lehetőség van újbóli bevonásukra”. Az anyag nem csak nyílt forrásokból származó információkból van összeállítva, hanem „saját erőből gyűjtött” információkból is. Az anyagban található jellemzések stílusa szokatlanul hasonlít a „Tavasz 17 pillanata” TV sorozat „személyi aktáinak” stílusára, csak amíg ott ilyenek szerepelnek, mint „igazi árja” és „nordikus karakter”, addig itt „proeurópai” illetve „progresszív” jelzők vannak.

Pontosabban Soros „megbízható szövetségesei” „progresszivokra”, „mérsékelten progresszivokra” vannak osztva, valamint „nagyon progresszivokra” és „lélekben progresszivokra” (hangsúly az első szón), valamint „proeurópaiakra”, „aktív proeurópaiakra”, és „rendkívül proeurópaiakra”.

„Rendkívül progresszív, a «Nyílt társadalom» értékeinek feltétlen védelmezője, megingathatatlanul fellép a saját frakciójának véleményével szemben” – így jellemzik például Monika Macovei-t, Románia képviselőnőjét. „Progresszív, de túlságosan lefoglalja a «Közlekedés és idegenforgalom bizottságban» betöltött vezető szerepe” – ezt már Michael Cramer, német „zöldpárti” képviselőről írják.

A Nyílt társadalom” szövetségeseinek többsége a migránsok jogaiért harcol, kisebbségük az LMBT jogokért és a nemzetek reproduktív egészségének javításáért. A globalista zsargonból lefordítva ez azt jelenti, fellépnek a harmadik világból történő korlátozatlan bevándorlásért, az egyneműek házasodásának legalizálásáért és a születésszabályozás szabadságáért.

Külön van megemlítve hozzájárulásuk a migrációs törvények megváltoztatásáért folytatott harchoz. Ebben a pontban az első hely két hölgyet: Sylvie Guillaume-ot (francia szociáldemokrata) és Jean Lambert-et (angol „zöldek”) illeti. Ezek az érdemdús hölgyek lobbiznak az EU törvényhozásánál a menedékjog megadásáért pontosan abban a szellemben, amilyenben Sorosnak szükséges.

Van még egy pont a cigányok támogatásáról is – ezt a kisebbséget Soros mindenféle módon protezsálta és védte már azelőtt, hogy elkezdett volna foglalkozni az afrikai és közel-keleti migrációs áradattal.

Soros Európa Parlamenti képviselői között akadnak jobboldali pártokhoz tartozók is. Ugyanakkor az elsöprő többségük szociáldemokrata, mindenféle-fajta baloldaliak, környezetvédők és „zöldek”. Ezek főként a tudomány és az alkotó értelmiség képviselői, sok közülük tanár. Gyakorta írnak könyveket, amelyekben a modern kapitalizmust  bírálják szenvedélyesen . Ez egyáltalán nem zavarja őket abban, hogy a modern tőkések közül az egyik leghírhedtebbnek dolgozzanak.

Érthető, hogy ebben a „pakliban” magabiztosan uralkodnak az EU integritásának szenvedélyes bajnokai. Ugyanakkor előfordulnak a listán „mérsékelt euroszkeptikusok” nevei is, akiket javasolnak felhasználni olyan kérdéseknél, mint „küzdelem a kisebbségek jogaiért” és a migráció.

A dosszié különösen fontos pontja minden egyes konkrét képviselő viszonyulása Oroszországhoz.

Nézzük például, hogyan szól Yana Toom (lánykori nevén Csernogorova) jellemzése, aki korábban Tallin alpolgármestere volt, és Észtország első orosz anyanyelvű Európa Parlamenti képviselője: „2014 júliusában nem volt hajlandó támogatni az Európa Parlament első állásfoglalását Ukrajna és Oroszország konfliktusában. Lehetséges, hogy bizonyos fokig orosz szimpatizáns (ebben az esetben együttműködése a «Nyílt társadalommal» kétséges)”.

A „nyílt társadalom” módszertanában feltüntetett nevek nagy részét mi már régen és nagyon jól ismerjük.

A német „zöldek” képviselője Rebecca Harms, rendszeresen felszólal az Európa Parlamentben, szankciókat követelve az Orosz Föderáció ellen az ukrajnai Donbasszban elkövetett „Antiterrorista műveletek” miatt.

A belga Guy Verhofstadt haragos cikkeket publikál ilyen címekkel, mint „Mutassuk meg Putyinnak, hol a helye”, amelyekben a moszkvai vezetést a modern Európa majd’ minden válságának és problémájának szervezésével vádolja.

A volt horvát külügyminiszter Tonino Picula, aki a 2012-es oroszországi elnökválasztáson megfigyelőként vett részt, a következő paradox megfogalmazással kritizálta a választást: „Értékelésünk szerint ez a választás nem volt tisztességes, a számtalan újítás és a jelöltek kampányolását szabályozó korlátozások eltörlése ellenére sem”.

„Soros listája” végre választ ad arra a kérdésre, amely rendszeresen előjön az EU politikájáról szóló vitákban, – mi kényszeríti az európai vezetést a saját állampolgárai és érdekei elleni játékra? A válasz – a korrumpáltság. A Soros által etetett politikusok eredményesen lobbiznak a projektjei érdekében, és az országok vezetőinek bármilyen ellenállási kísérlete saját elitjük tiltakozásába ütközik.

A nemzetállamok vezetői – mint Orbán Viktor – most is vesztésre állnak Soros hálózati struktúrájával szemben. Az Európa Parlament, amely tele van a „Nyílt társadalom” ügynökeivel, komolyan arra törekszik, hogy elfogadja a milliárdos tervét migránsok millióinak Európába hívásáról.

A nyugati demokrácia homlokzata mögött feudalizmust idéző struktúra rejtőzik. A baloldali politikusok egytől egyig hűségesküt tesznek a rablóbárónak, és kiszolgálják az ő érdekeit. Európa lakosságának érdekei mindeközben nem számítanak. Minden szabadsága és joga ellenére Európa lakossága ugyanolyan jogfosztott marad, mint a közemberek a középkorban.

 

https://m.vz.ru/world/2017/11/3/893647.html

 

[1]  Nézet, vélemény, szemlélet

[2]  DC Leaks: orosz titkosszolgálatokhoz köthető internetes portál

 

 

A milliárdos ezredes csak  Kremlre nyíló panorámájú lakásokat vásárolt

Alekszandr Bojko @AlexBoykoKP

Komszomolszkaja Pravda

2017. november 2.

Az egykori korrupció elleni harcosnak  milliárdokat adók személyazonosságát DNS vizsgálattal igyekeznek  megállapítani

Zaharcsenko1

Zaharcsenko a „Komoszomolszkaja Pravdának” adott interjuban kijelentette hogy őt a pénz sohasem érdekelte. Foto:Anton Novogyerzskin/TASSZ

 

Dmitrij Zaharcsenko, Oroszország Belügyminisztériuma Gazdasági Biztonsági és Korrupcióellenes Harc „T” Főosztályának  korábbi mb.vezetője ügyében gyakorlatilag már minden világos, kivéve egyet: a házkutatások során megtalált rubelmilliárdoknak továbbra sem találják a gazdáját. Ki lehet az? Megpróbáltunk utánajárni.

 

BANK A DOBOZBAN

Emlékeztetőül: 2016. szeptember 10-én a Zaharcsenko féltestvérének a nevén lévő lakásban tartott házkutatáson a nyomozók több mint 120 millió USA dollárt és 2 millió eurót (mostani árfolyam szerint több mint 7 milliárd rubelt) foglaltak le. Kartondobozokban. Készpénzben. Számos verzió létezik. Az egyik szerint ez a „Nota-Bank”-ból[1] csalással kivett pénz, a másik szerint vagy a fegyveres és bűnüldözői testületek bizonyos köreinek, vagy bűnözői köröknek a „közös” pénzalapja. Arról is beszéltek, hogy Zaharcsenko üzletembereknek szolgálatokat tett pénzek offshore-okba menekítése kapcsán, hogy valójában a moszkvai lakásaiban sorakozó kartondobozok  váltak éppen ilyen offshore-okká . Egy olyan verzió is elhangzott, hogy ez az USA szakszolgálatainak az oroszországi színes forradalom céljaira ideküldött valutájáról van szó..

Zaharcsenko a „Komszomolszkaja Pravdának” adott interjuban ezekre a felvetésekre kijelentette, hogy őt a pénz sohasem érdekelte, és csakis karrier-szempontok vezették a BM korrupcióellenes törzséhez. „Ezeknek a pénzeknek semmi közük sincs a felhozott vádakhoz. Azt gondolom, hogy nem is számítottak a megtalálásukra. Meg kell kérdezni a féltestvéremet, hogy tulajdonképpen milyen pénzeszközök is ezek. Csak nagyon ritkán találkoztunk, talán ha másfél évente. Azt gondolom, hogy a pénz tulajdonosa hamar elő fog kerülni” – jelentette ki az ezredes.

Zaharcsenko2

  1. szeptember 10. A Zaharcsenko féltestvére nevén lévő lakásbantartott házkutatáskor több mint 120 millió $-t és 2 millió €-t foglaltak le a nyomozók. Fotó: műveleti felvétel

 

 

KILENC ROKON

A nyomozás egyelőre Zaharcsenko kapcsolatrendszerét igyekszik kibogozni. A főügyészség úgy döntött, hogy indítványozza vagyonának elkobzását. „A nyomozás alátámasztotta, hogy valamennyi az indítványban előforduló vagyontárgy Dmitrij Zaharcsenko tulajdona. A törvény és a kollégái előtt is feddhetetlennek kívánván feltüntetni magát, az ezredes a teljes vagyonát rokonaira és ismerőseire iratta. A bíróság előtt valamennyien megjelentek. Az állam javára lefoglalásra került 27 ingatlan – lakás és garázshely Moszkva elit negyedeiben, 4 nagyértékű gépkocsi, valamint valuta és rúdarany.” – nyilatkozta a Komszomolszaka Pravdának Szergej Bocskarjov a Főügyészség kiemelt ügyek nyomozását felügyelő Főosztályának vezető helyettese. Mint arról lapunk értesült, a vádemelési javaslatot nem csak Dmitrij Zaharcsenko, hanem 9 rokona és hozzá közel álló személy, mint társtettesek ellen is benyújtja a Főügyészség. Küzülük csak az ezredes apja, Viktor Zaharcsenko van vizsgálati fogságban.

Zaharcsenko3

A ház, ahova Zaharcsenko elvált feleségét és lányát költöztette be. Foto: Alekszandr ROGOZA

 

A „KP” informátorai elmondták, hogy Dmitrij Zaharcsenkonak különleges igényei voltak a Precsisztyenka rakparton és a Jakimanka-közben megszerzett lakásokkal szemben. Mindnek fűtött, kiugró ablakfülkével kellett rendelkeznie, ahonnan a hatalmas üvegfelület mögül a Kreml panorámája látható. Az is kiderült hogy a lakások felújítására és bebútorzására is hatalmas pénzek mentek el.

 

BIOANYAG-SZAGÚ DOLLÁROK

Az ezredesnél talált milliárdok eredete azonban tisztázatlan. Ha hiszünk Zaharcsenkonak, akkor ő ezekről semmit sem tudott, féltestvére egyszerűen „nem vette észre a dollárkötegeket rejtő hatalmas táskákat”.

De mint az a „KP” tudomására jutott, Zaharcsenko készpénzével kriminalista szakértők foglalkoznak. Megrendelték a sárgaszínű kötegekbe csomagolt (általában ilyen csomagolással jönnek ki az USA Szövetségi Tartalékrendszeréből) bankjegyek genetikai vizsgálatát, hogy a rajtuk fellelt nyomokat azonosítani lehessen. Zaharcsenkótól és a rokonaitól is szájüregi szövetmintákat vettek (un. bioanyagot), azért hogy el tudják különíteni az ö DNS nyomaikat a a pénzen és a táskák fülén található egyéb nyomoktól. Ez pedig azt jelenti hogy a Zaharcsenko büntetőügyben hamarosan újabb gyanúsítottak megjelenésével lehet számolnunk.  Talán külföldiekkel…

Zaharcsenko4

A ház, ahol Zaharcsenko édesanyja van bejelentve. Foto: Alekszandr ROGOZA

 

– A megvesztegetők DNS nyomának feltalálása – csak „technikai feladat”.- magyarázta el az Orosz Tudományos Akadémia  Biológiai Tudományok Osztálya társadalmi kapcsolatokkal foglalkozó Központjának vezetője, Gyenyisz Rebrikov, a biológiai tudományok doktora. A bankjegy önmagukban nagyon rossz DNS hordozóanyag, de ha nem voltak jelentősebb forgalomban, akkor abszolút lehetséges ilyen típusú vizsgálat elvégzése, az azokat kézbe vevők DNS-ének az elkülönítése. Ez egy meglehetősen érzékeny technológia.

https://AMP.KP.RU/DAILY/26752/3782322/

 

[1] 2015 novemberében vonták vissza a kereskedelmi bank engedélyét, a vizsgálatot Zaharcsenko ezredes vezette, 26 milliárd rubel tűnt el. E feltevés szerint 2016 nyarán a pénz egy részét helyezte biztonságba a nyomozás vezetője. https://life.ru/t/%D0%BD%D0%BE%D0%B2%D0%BE%D1%81%D1%82%D0%B8/901799/smi_iziatyie_u_zakharchienko_9_mlrd_rubliei_pokhishchieny_u_nota-banka

 

 

Három nap Norilszkban

Anna Alekszejeva / Анна Алексеева

a fotókat is ő készítette

SNOB.RU

SnobAA

2017. november 4.

 

Norilszk[1]a messzi Észak egyik leghidegebb városa, amelyet ásványvagyon kiaknázása céljából alapítottak. Ide pénzt keresni jönnek, azzal a feltett szándékkal, hogy csak rövid időre, aztán évekig itt maradnak. Van itt fekete purga[2] és északi fény.

Norilszk1

A „Sznob” Norilszkban járt és megtudta hogy milyen az élet a városban, ahol a tél szeptemberben kezdődik és májusban ér véget. Norilszk ipari övezet, oázis a hófödte Szaharában. A környéken még erdő sincs, a puszta tájat csak folyók szabdalják.

Norilszk2

A repülőtérről a városig – 40 perc iránytaxizás — 400 rubel! Megdrágult a fuvar! Korábban 300 volt, de moszkvai mércével ez persze jó ár.

—Mi jobban élünk! A moszkvaiaknak a munkahelyig minimum két órát tart az út, nálunk minden a közel van.

Az út hátra lévő részében hallgatunk. Körülöttünk semmi sincs, csak hó és lámpaoszlopok. Fa se itt, se magában a városban egy szál sincs. Nagyritkán csak egy-egy alacsony bokor meredezik ki a hó alól.

Norilszk3

—Jó nálunk: a víz kristálytiszta, sok a hal. Hőségben nehéz autózni. De itt — ha bekapcsoltad a fűtést, mehetsz. A fizetés tűrhető, a munka jó, gyakoriak a szabadnapok. A kombinátban van vagy kétszáz „krujzi” (Toyota Land Cruiser), mindenki taxizik. De a hivatásos taxisok csak ezekkel az ütött kopott Renault-kkal járnak.

A sofőröm vagy húsz éve él Norilszkban. Minden négy napból kettőt a Fémműben dolgozik, ennek a kedvéért építették fel a várost. A szabadnapokon taxizik. Norilszk nem nagy, néhány óra alatt keresztül-kasul bejárható, de sokan foglalkoznak utas szállítással. Ennek az időjárás az oka: októberben itt már mínusz 20 fok van.

Norilszkban nem lopnak autót. Nincs hova. A helyiek a többi városról azt mondják, hogy „ott, a szárazföldön”. Norilszk nem sziget, de az év nagy részében havas pusztaság választja el a civilizációtól. Télen a körzet központjáig, az ezerötszáz kilométerre lévő Krasznojarszkig csak repülővel lehet eljutni, nyáron meg vízen. Autóút Norilszkba nem vezet. A költséges szállítás miatt itt nincsenek az oroszok által megszokott italbolthálózatoknak vendéglátóipari egységei. Van viszont Mac Dollars és Burger Ring – a Mac Donalds és Burger King helyi megfelelője. De az ideérkező utasnak ajánlatosabb a nagyon finom helyi halakat és szarvashúst kipróbálnia, ami itt minden sarkon kapható.

Norilszk4

Norilszk főútja a Lenin sugárút. A Nornickel[3] irodaházához vezet. A házakat itt kékre, rózsaszínűre és méregsárgára színezték.

Norilszk7

A helyiek mesélik, hogy tíz éve az egész város egy nagy szürkeség volt, azért festették ki [a házakat], hogy vidámabban nézzen ki.

Norilszk6

Norilszk8

A házak nincsenek alápincézve, betontuskókon állnak a permafroszt[4] miatt. „Egyszer jött egy hívás a Szberbankból, hogy ágyazzuk betonba a bankomatjukat. Hol lehet itt alapot ásni? Lefelé csak jég van. Nevettek egyet, hát persze!”

sberbank Norilsk1

Norilszkban a rendbe hozott házak az elhanyagolt hruscsovkákkal[5], üres romokházakkal és félbehagyott épületekkel váltakoznak.”Amíg a kommunisták voltak, mindenütt építkeztek. Most hogy eljött a kapitalizmus – mindennek vége.” – mondja egy eladó. Valójában nincs is kinek befejezni ezeket a házakat. Norilszk lakossága csökken, 2006-ban kb. 213 ezren lakták, most 177 ezren.

Norilszk10

Norilszk11.PNG

Norilszk12

A város szép lassan kihal, mint az összes északi orosz város. De nem messze a főutcától áll az új szülőotthon. A szemközti négyemeletes falait ilyen és hasonló feliratok „köszönet a fiamért”  és rajzok, például szívecskék ékesítik. A hruscsovka oldalfalán egy másik, hatalmas felirat: „Julenyka, köszi Dárjácskáért!” A falfirkákat  rendszeresen lefestik, aztán újak jelennek meg helyettük.

Norilszk13

Ide azért költöznek, hogy keressenek. Általában úgy tervezik, hogy egy-két évre jönnek, aztán a város nem engedi el őket. A helyiek azt mondják hogy mindenki arra törekszik, hogy egy kis pénzt összespóroljon és öregségére elköltözzön innen, itt a nyugdíjasoknak nincs mit csinálnia, még csak a ház előtti padon sem lehet üldögélni – ahhoz hideg van. De látható, hogy nem sikerül mindenkinek elmennie, az autóbusz pályaudvar mellett van az elhanyagolt temető. Elferdült keresztek feketéllenek az ipari háttér előtt. Ide senki se jár. Az elhunytak hozzátartozói rég elmentek már innen.

 

És van Norilszkban egy hely, amelyik valaha sokezer ember utolsó állomása volt. A Schmidt-hegy[6] (Гора Шмидтиха) – a „Norilszki Golgota”. 1935-ben ezen a környéken kezdték el rabokkal építtetni a Norilszki Bányát és Kohászati Üzemet. Köztük volt Lev Gumiljov[7] is. A kényszermunkások leszármazottai ezen a Golgotán kis emlékműveket emeltek és azokon orosz, japán, finn, észt és más nyelveken olvashatók feliratok. Innen jó kilátás nyílik a ködfátyolba burkolt városra.

Norilszk14

Norilszk17.PNGNorilszk15.PNG

Norilszk16

Norilszk18

A Golgotáról el lehet jutni a Régi városba. Ott senki sem lakik, de nemrég nyílt meg a város első hostelja. Ez a régi város ipari övezet, sok elhagyott és elhanyagolt üzemépülettel. Itt lehet meglátni azt, hogy honnan is indult Norilszk. Van egy kis szakaszon működő vasútvonal is, szénnel megrakott vagonok közlekednek rajta.

Norilszk20

Norilszk a stalkerok álma. Van itt félbehagyott óvóhely, ahol melegebb van, mint a kinti -20-ban és teljes sötétség uralkodik. Lelkes helyiek már néhányszor szerveztek ott horror-questeket[8].

Norilszk19

Norilszk21

A városra aztán néha rászakad a „fekete purga” (ez nem a környezetszennyezéstől van, a hó teljesen fehér, csak annyira erősen zuhog, hogy semmit sem látni). A helyiek elbeszélése szerint ez nagyon szörnyű jelenség. „Otthonról a munkába érni 15 perces gyalogút. De ha elkezdődik a purga, ki se tudsz lépni az ajtón. Kint tetők röpülnek. Egy asszony tejért szaladt ki a purgába, de valami felülről ráesett és agyoncsapta. Egy kisgyerek maradt utána. Kegyetlen a fekete purga, de megedzi a jellemet. Hát így élünk.” A város egyetlen craft-bárjában nem volt helyi sör. A pultos közölte hogy előző este, pénteken a teljes lefőzött mennyiséget megitták. Kimegyek az ajtó elé rágyújtani. A sűrűsödő félhomályban egy iskolás gyerek lépdel, kezében üvöltő hangszóróval, szól a rap: Ez…! Ez…!”[9] Egy hónap múlva a várost elnyeli a sarki éjszaka.

Norilszk22

 

https://snob.ru/profile/31050/blog/130869?utm_source=push&utm_medium=push_notification&utm_campaign=breaking&utm_content=blog

 

 

[1]                      Norilszk a Föld egyik legszelesebb városa, átlagban évente 130 a szeles napok száma.

[2]                      A hóviharnak azt a válfaját hívják fekere purgának (a finn purku szóból), amikor a szél sebessége eléri vagy meghaladja a 40 m/sec-ot, a szélvihar hurrikánná alakul. Ilyenkor a látótávolság erősen lecsökken.

[3]                      https://en.wikipedia.org/wiki/Nornickel

[4]                      örök fagy (talaja) https://hu.wikipedia.org/wiki/Permafroszt

[5]                      https://ru.wikipedia.org/wiki/%D0%A5%D1%80%D1%83%D1%89%D1%91%D0%B2%D0%BA%D0%B0  Az 50-es évektől a 80-as évekig a SZU-ban épített tégla- vagy később panelházak, általában négyemeletesek. A lakások mérete kicsi, épületgépészetileg igénytelenek, beleértve szigetelést és a burkolást is. A tömeges lakásínség enyhítésére jók voltak.

[6]                      Friedrich Carl (Fjodor Bogdanovics) Schmidt (1832-1908) geológusról, Szibéria, az orosz észak és Távol-Kelet kutatójáról elnevezett kb. 500 m magas hegy.

[7]                      Lev Nyikolajevics Gumiljov (1912-1992) történész, etnológus, régész, keletkutató. Családi vonatkozásai (Ny.Sz. Gumiljov és A.A. Ahmatova fia), hányatott életútja – kétszer is megjárta a GULAG-ot, majdnem egész életében üldözték és megfigyelték, tudományos karrierjét adminisztratív úton gátolták, nyugdíjazása előtt jutott életében először önálló lakáshoz, miközben a 30-as évektől Leningrád egyik vezető alkotó szelleme, és haláláig a legvitatottabb, de egyben talán a legnagyobb hatású komplex társadalomtudományos oeuvre-t megalkotó tudósa.

[8]                      kalandjátékokat

[9]                      http://www.megalyrics.ru/lyric/kirpichi/rep-eto-kal.htm a Kirpicsi (téglák) szentpétervári együttes (https://ru.wikipedia.org/wiki/%D0%9A%D0%B8%D1%80%D0%BF%D0%B8%D1%87%D0%B8_(%D0%B3%D1%80%D1%83%D0%BF%D0%BF%D0%B0) száma: Рэп это кал! Рэп это кал! (kb. a rap az szar, a rap az szar…) кал=ürülék

Reklámok

Vélemény, hozzászólás?

Adatok megadása vagy bejelentkezés valamelyik ikonnal:

WordPress.com Logo

Hozzászólhat a WordPress.com felhasználói fiók használatával. Kilépés /  Módosítás )

Google+ kép

Hozzászólhat a Google+ felhasználói fiók használatával. Kilépés /  Módosítás )

Twitter kép

Hozzászólhat a Twitter felhasználói fiók használatával. Kilépés /  Módosítás )

Facebook kép

Hozzászólhat a Facebook felhasználói fiók használatával. Kilépés /  Módosítás )

Kapcsolódás: %s