hétfő /2017.12.18. /
A Kremlben kijelentették, hogy a CIA segítsége oroszországi terrorcselekmények megelőzésében az együttműködés mintapéldája. A kapott információ sok életet mentett meg, mondta Dmitrij Peszkov sajtófőnök. Az, hogy az amerikai titkosszolgálat segített egy készülő terrorcselekmény felderítésében Péterváron, 17-én este derült ki Vlagyimir Putyin és Donald Trump telefonbeszélgetése során. Az orosz elnök köszönetet mondott kollégájának.
https://echo.msk.ru/news/2112918-echo.html
Oroszország felszólítja az USA-t, hogy vonja ki atomfegyvereit Európa területéről. Jelenleg a számuk eléri a 200 légibombát – tartalmazza az Orosz Külügyminisztérium közleménye. Az orosz külügy megjegyezte azt is, hogy Moszkva az atomkísérletek megtiltása mellett száll síkra, s erre hív fel minden országot, köztük Észak-Koreát.
https://echo.msk.ru/news/2112902-echo.html
Az Orosz Központi Bank váratlanul reagált a gazdasági helyzet romlására. A vártnál kétszer nagyobb mértékben, 50 bázisponttal csökkentette az alapkamatot 7,75 %-ra. A Roszsztat ugyanaznap közölte a legutóbbi 8 év legrosszabb adatait az ipari termelés novemberi eséséről (mínusz 3,6% éves szinten), a bányászat – mínusz 1%, a feldolgozó ágazatok – mínusz 4,7%, a gáz és elektromos áram termelés mínusz 6,4%, a vízellátás mínusz 5,7%. A Reuters által megkérdezett közgazdászok ezzel szemben 0,2%-os termelés növekedést vártak. 11 hónap alatt az ipar mindössze 1,2%-kal nőtt, ami majd’ kétszer kevesebb a Gazdaságfejlesztési Minisztérium prognózisánál (2,1%).
kedd /2017.12.19/
Az Egyesített Ellenőrző Koordinációs Központ orosz tisztjei elhagyták az önálló államnak kikiáltott Donyecki Népköztársaság területét és hazautaztak Oroszországba – mondta el az Inrefax hírügynökségnek annak hírforrása. A lépés oka az, hogy Kijev akadályozta őket munkájukban. Az orosz Külügyminisztérium kommentárja így szól: “Már tájékoztattuk külföldi partnereinket erről a kényszerlépésről, aláhúzva, hogy a lehetséges következményekért teljes mértékben az ukrán fél a felelős.” 75 orosz tisztről van szó, akik 2014 szeptemberében kezdték meg feladatuk ellátását az Egyesített Ellenőrző Koordinációs Központban, Ukrajna dél-keleti részén, ahol a tűzszünetet ellenőrizték és koordinálták valamint igyekeztek stabilizálni a küzdő felek érintkezési vonalait, ezzel segítve a Minszki megállapodások teljesítését. A központ létrehozását Kijev kérte, s ukrán és orosz elnöki szintű megállapodás alapján jött létre.
https://112.ua/ato/rossiyskie-oficery-iz-sckk-pokinuli-territoriyu-dnr–istochnik- 425456.html
Oroszországban fizikai személyek is lehetnek külföldi sajtóügynökök Erről szóló törvénytervezetet nyújtottak be az Állami Dumában (az orosz parlament alsó háza. a ford.) A jegyzékbe felvett tömegtájékoztató eszközöknek orosz jogi személyként kell regisztráltatniuk magukat, s anyagaikon fel kell tüntetni egy speciális jelzést. Enélkül megszüntetik azok elérhetőségét. Ezen kívül, ha más sajtótermékek rájuk hivatkoznak, azoknak is fel kell tüntetniük, hogy a forrás külföldi ügynök.
https://echo.msk.ru/news/2113906-echo.html
szerda/2017.12.20/
Az ENSZ közgyűlése ukrán határozat tervezetet fogadott el az emberi jogok helyzetéről a Krím félszigeten
A dokumentum „erélyesen felszólítja” Oroszországot arra, hogy fogadjon el 12 ajánlást, s hogy „azonnal vessen véget az emberi jogok megsértésének a Krím lakosait érintően.”
A határozat mellett szavazott 70 ország, ellene – 26, 76 ország tartózkodott. A határozat mellett szavazók között volt az európai országok többsége és az USA, valamint Grúzia. Ellene Oroszország, Kína, India, Szerbia, Örményország Belarusz, Kuba, Irán, Kazahsztán, Kirgizisztán Üzbegisztán valamint Dél-Afrika és mások szavaztak. A közel-keleti és az észak-afrikai országok többsége (Egyiptom, EAE, Omán) valamint latin amerikai országok (Brazília, Salvador, Chile) tartózkodtak a szavazástól.
A dokumentumban 2014 február 22 és 2017 szeptember 12 közötti adatokat közölnek. Azt állítják, hogy a Krím félszigeten tömegesen sérültek az emberi jogok, miután azt Oroszországhoz csatolták. […] A félszigeten az emberi jogok olyan fajta megsértését rögzítették, mint „durva bánásmód”, „kínzás”, valamint „bírósági eljárás nélküli kivégzés”. […]
https://ria.ru/world/20171220/1511296740.html
csütörtök/2017.12.21/
Az USA pénzügyminisztériuma felvette a „Magnyitszkij” listára Csecsenföld vezetőjét, Ramzan Kadirovot, valamint négy másik orosz állampolgárt. Az amerikai adminisztráció azt állítja, hogy Kadirov „részt vett bírósági eljárás nélküli leszámolásokban, kínzásokban, és más nemzetközileg elfogadott emberi jogok súlyos megsértésében”. […https://echo.msk.ru/news/2114588-echo.html
„Az USA Pénzügyminisztériumának nincs más dolga, mint annak a macskának, amelyiknek viszketett valahol” – így kommentálta felvételét a Magnyitszkij féle szankciós listára Csecsenföld feje, Ramzan Kadirov. Kadirov szerint azért került a listára, mert mindig is harcolt a nemzetközi terroristák ellen, akik közt voltak „az amerikai titkosszolgálatok által kineveltek” is. Emlékeztette az USA-t az indiánok kiirtására, a sokmillió rabszolgára, Hirosima és Nagaszaki, Vietnam áldozataira, Song My falura, Afganisztánra, Irakra, Líbiára, Belgrádra…” Csecsenföldön béke van és stabilitás, miközben az USA miatt folyik a vér az egész világon! – írta Kadirov Instagram oldalán. „Szeretném elkeseríteni a Pénzügyminisztériumot és a titkosszolgálatokat, amelyek eléje tették aláírásra a „Magnyitszkij jegyzőkönyveket”, melyben az én nevem is szerepel. Rendszeresen látok vendégül az egész világon ismert nagy amerikaiakat, néhányan közülük pedig azt tervezik hogy hozzám utazzanak. Ők köpnek az Önök szankcióira – írja közleményében Kadirov.
https://echo.msk.ru/news/2114578-echo.html
péntek/2017.12.22
Rekord szintet ért el azon oroszok száma, akik meg vannak arról győződve, hogy az orosz népnek világtörténelmi szerepe van
Az orosz nép történelmi szerepében hívők száma rekord szintet ért el az ország újkori történelme folyamán. Részarányuk az össznépességben 64%, Ez a részarány a „Levada centrum” közvélemény kutató intézet vizsgálata szerint 1992-ben mindössze 13% volt. 82% biztos abban, hogy az országnak meg kell őriznie nagyhatalmi státuszát.
https://echo.msk.ru/news/2114748-echo.html
A csecsen parlament képviselői testületileg bezárták Instagram fiókjaikat
A csecsen parlament képviselői a parlament elnökét Mohamed Daudovot /Магомед Даудов/ követve bezárták Imstagram fiókjaikat. Ez a törvénykezési szerv hivatalos oldalán olvasható. Daudov a fiókját nem indítja újra, amíg blokkolják a köztársaság vezetőjének fiókját. Ramzan Kadirov Instagram és Facebook fiókját ezen szociális hálók illetékesei letiltották. Csecsenföld sajtóminisztere kijelentette, hogy ez egy „kibertámadásos diverzáns cselekedet”, ami Kadirovnak az USA szankciós listájára való felkerülése idézett elő. Az amerikai vezetés szerint a csecsen vezetőnek köze van gyilkosságokhoz, kínzásokhoz és emberi jogok más nagymérvű megsértéséhez. Kadirov kijelentette, hogy a jövő év során saját, csecsen szociális hálót indítanak @Mylistory néven, mely szerinte „semmiben sem fog elmaradni a tengeren túlitól”.
https://echo.msk.ru/news/2116402-echo.html
A Montenegrói államcsíny kísérlet ügyében kihallgatott tanú vallott Kadirov „pénzéről”
- november 29.
A Montenegrói államcsíny kísérlet ügyének vizsgálata során egy tanú azt vallotta, hogy a Csecsen állam feje, Ramzan Kadirov „komoly pénzeket” adott a montenegrói muftinak a hatalom megváltoztatása érdekében a köztársaságban folytatott agitációjának fejében. Erről beszélt a Dozsgy TV csatornának Milan Knežević – Montenegró ellenzékének egyik vezetője, akit megvádoltak az államrend megdöntésére irányuló kísérlettel.
A tanú – Knežević magyarázata szerint – adatokat kapott egy – az ügyben „Edija” néven szereplő – személytől arról, hogy Kadirov pénzt adott át a muzulmán vallási vezetőnek. A mufti neve az ügyben nincs feltüntetve. A pénzt állítólag a hatalmon lévő kormány megdöntésére a politikai erők között létrehozandó koalíció melletti agitációra kapta.
„2017 januárjában hivatalos látogatáson jártunk a Csecsen Köztársaságban. Tárgyaltunk az együttműködésről a Csecsen Köztársaság és az egyik (montenegrói) muzulmánok lakta megye között. Úgy gondoljuk, ez a hivatalos látogatásunk volt az indoka annak, amelyről mind a különleges tanú, mind az államügyész beszélnek, hogy Moszkva lépéseket tett az államcsíny kísérlet érdekében”, – mondta a politikus. Aláhúzta, hogy a látogatásuk három hónappal 2016 októbere után történt, amikor a vizsgálat verziója szerint az államcsíny kísérlet történt.
Arról, hogy a montenegrói államcsíny kísérlet vizsgálati anyagaiban szerepel Ramzan Kadirov neve, korábban már tájékozatott az „Izvesztyija” napilap, hivatkozva a felkelés megszervezésével megvádoltak levelére.
A Csecsen Köztársaság nemzeti politikával foglalkozó minisztere Dzsambulat Umarov a Dozsgy-gyal folytatott beszélgetésben Kadirov nevének feltüntetését a montenegrói államcsíny kísérlet vizsgálati anyagaiban „bizonyos nyugati politikusok elapadt fantáziája termékének” nevezte. Szavai szerint a montenegrói politikusok oroszországi látogatása ideje alatt „tárgyalás a regnáló hatalomról, a rendszerről, pláne a hatalom megszerzésének perspektívájáról és más szörnyű dolgokról nem volt, és nem is lehetett”.
https://tvrain.ru/news/chernogoria-451490/?utm_medium=share_android&utm_term=451490
No comment
Az első fotón Hirosima látható, a másodikon Nagaszaki. Mindkettőre atombomba hullott. A harmadik képen Ivanovó orosz várost látni, melynek osztályrésze stabilitás és felvirágzás.
https://ok.ru/barakobama/topic/65954635950909
Jezsednyevnij Zsurnál
A Kreml és Phenjan – észtestvérek
- december 10,
Alekszandr Holc /Александр Гольц/
„Képesek lettünk nukleáris nagyhatalommá válni, amely meg tudja védeni függetlenségét és szülőhazánk nemzeti méltóságát nukleáris és hidrogénbombák csapásainak erejével”, – jelentette ki a nagyhatalom nagy vezetője.
„De mi új van ebben?” – rántja meg vállát az újságolvasó és tévénéző oroszországi polgár. Igen, ami nagy vezetőnk, V. V. Putyin hetente egyszer pontosan ugyanezt mondja az Egyesült Államok nukleáris elrettentéséről. Bármiféle katonai szükségszerűség nélkül szárnyas rakétákat lő ki egy, csakis ecélból a szíriai partokhoz küldött tengeralattjáró. Kizárólag annak érdekében, hogy tudassa az alattomos Washingtonnal, hogy képessé váltunk az erőfitogtatásra. Erőnket demonstrálják ezen kívül stratégiai bombázóink, melyek a nagyszerű vezető elmondása szerint képesek odavágni Amerikának anélkül, hogy berepülnének a légterébe. Nyilvánvalóan a Kreml ihletésére szivárgott ki információ a „Sztatusz-6” nevezetes fegyverrendszer létrehozásának szándékáról, amely képes lenne a felbocsátás után három nappal végrehajtani bármely partszakasz nukleáris szennyezését. A nép pedig tényleg eltelik a hazája iránti büszkeséggel, hiszen az képes minden élet megsemmisítésére a bolygón. A moszkvai repülőtereken – ahol mindmáig nem tanulták meg hogyan kell kitakarítani a mellékhelyiségeket -, büszkén vásárolják a pólót, melynek felirata szerint a „Topol”-ok nem félnek a szankcióktól (Topol hordozórakéta. a ford.).
Ugyanakkor ezúttal az a szenzáció, hogy a bejelentést, miszerint nemcsak atombombával, hanem hidrogénbombával is rendelkeznek, nem Vlagyimir Putyin tette, hanem Kim Dzsong Un. Észak-Korea vezetője. Pontosan az, akiről azt mesélik, szereti a hozzá közel állókat légvédelmi gépágyúval szétlövetni. Akinek a népe időről időre kénytelen füvet enni, annak érdekében, hogy hazafias lelkesedéssel biztosíthassák azt, hogy hazájuk most már nemcsak atom-, hanem hidrogén fegyverrel is rendelkezzen, amiről korábban nem volt szó.
Észak-Korea utoljára 2013-ban végzett kísérletet atomfegyvere kipróbálására (hogy milyen eszközt jelent ez pontosan, hitelt érdemlően senki nem tudja). És akkor még senki sem gyanította, hogy mostanra Phenjan rendelkezni fog jóval nagyobb teljesítményű fegyverrel, mint egy primitív atomeszköz, aminek birtoklásával eddig gyanúsították.
Megdöbbentő, de ebben a bejelentésében – a hidrogénbomba birtoklásáról – Kim Dzsong Un semmiben, de abszolút semmiben nem különbözik Putyin V. V. et. – tól, aki igyekszik ráijeszteni a Nyugatra csodálatos „Sztatusz-6.”rendszerével. Ők úgymond, testvérek a józan észben. A bolygó elpusztításának (ha nem is teljes, legalább részleges) képességére úgy tekintenek, mint az ország nagyságát biztosító legfőbb érvre.
Fotó: KCNA/Zuma/TASS
http://mvvc44tv.cmle.ru/?a=note&id=29055
Igor Nikolajev /Игорь Николаев/: az ipari termelés zuhanása
Ezekkel a szavakkal irható le az ipari termelés dinamikája 2017 novemberében: mínusz 3,6% egybevetve 2016 novemberével (a Roszsztat hivatalos adatai – Állami Statisztikai Hivatal – a ford.). Mindez a 2017 októberi nullás dinamika után. Miután annyiszor elhangzott, hogy a gazdaság „emeli fordulatszámát”, hogy a gazdasági növekedés új fázisába lépett, s rendületlenül növekszik stb. Emlékeztetni szeretnék arra, hogy még 2017 májusában 5,6% -kal nőtt az ipar éves szinten, most meg ez a nagy mínusz.
Néhány hete azt a meggyőződésemet fejeztem ki, hogy nem lesz jó novemberünk, de becsülettel megvallom, nem feltételeztem, hogy ennyire rossz lesz. Az Ipari és Kereskedelmi Minisztérium természetesen siet hogy megmagyarázza ezt a zuhanást és görcsösen a báziseffektust emlegeti, meg az OPEC-kel való megállapodás végrehajtásának kötelezettségét a kitermelés csökkentésről, sőt a meleg időjárást is felhozza. Tegyük félre a meleg időjárást (hiszen novemberről van szó), megkérdezném ugyanakkor: a viszonylag magas összehasonlítási bázis (a termelés 2016 novemberében 3,4%-kal nőtt ) eddig nem volt ismeretes? Csak most fedezték fel a kormánytisztviselők? Meg az OPEC-féle ügyekről is csak most hallottak? Miért nem beszéltek ezekről, amikor korábban ígérgettek és prognosztizáltak? És az Ipari és Fejlesztési Minisztérium? Miért hallgat? Miért nem ígér? Érvénytelen minden magyarázat, hiszen a Roszsztat nem csak 2016 novemberével való összehasonlításban adta meg a fenti számadatot, hanem az azt megelőző időszakkal is (2017 októberével), kizárva a szezonális és naptári hatásokat: – mínusz 1,4%. Ennek magyarázatára milyen ötleteik vannak?
A jelenlegi zuhanás a hatástalan gazdaságpolitika következménye fiúk! Nincsenek megoldva az alapvető strukturális problémák. A költségvetési pénzek rossz hatásfokkal kerülnek felhasználásra. Az adóterhelés nő. A tulajdonvédelemmel kapcsolatos kérdések továbbra is aktuálisak. A fejlődés és a konkurencia védelme nem váltak állami prioritássá. Korai volt a hatalomnak azt hinnie, hogy ezek a problémák nem annyira nagyok (igazából el sem ismerik azokat), s hogy az olajár tartósan elindult felfelé, s csakis felfelé, hogy az ellenszankciók (amelyeket Oroszország vezetett be válaszul a nyugati szankciókra. a ford.) csodás hatást fejtenek ki az orosz gazdaságra. Az ipari termelés dinamikájának novemberi állami adatai (mellesleg a feldolgozó ágazatok teljesen leültek – mínusz 4,7%) ismételten bizonyítják, hogy a gazdasági krízisnek nincs vége. 2017-ben a gazdaság alkalmazkodott egy kicsit, ami történt azt korrekciós növekedésnek hívják. A kríziseknek akkor van végük, amikor az azokat okozó okok megszűnnek. Ha fennállnak a krízis alapvető okai (azok a hírhedt strukturális problémák) akkor a krízis is fennáll. Nincsenek csodák.
https://echo.msk.ru/blog/nikolaev_i/2113406-echo/
Nyezaviszimaja Gazeta
Internetes változat
A modern Oroszország osztályszerkezete tükröződik a közvéleménykutatásokban
A hatalom az erőszakszervezetekre, oligarchákra és hivatalnokokra támaszkodik.
Olga Szolovjeva/Ольга Соловьева
2017. november 20.
„Kire támaszkodik Vlagyimir Putyin, és kinek az érdekeit fejezi ki?” – kérdezték a „Levada-Centrum” /közvélemény kutató intézet. a ford./ szociológusai az oroszoktól. Válaszul nagyon pontos leírást kaptak az oroszországi társadalom szerkezetéről. Putyin elnök legfőbb támaszát az erőszakszervezetek, az oligarchák és a hivatalnokok jelentik – így tartja az oroszok többsége. Konkrétan ennek a három rétegnek az érdekeit jeleníti meg a mostani elnök, állítják meggyőződéssel az Orosz Föderáció polgárai. Azt, hogy Putyin az „egyszerű emberek” vagy az egész nép érdekeit képviseli – nyolcszor kevesebben nyilatkozták.
A „Levada-Centrum” által megkérdezett állampolgárok többségének az a véleménye, hogy az államfő elsősorban az erőszakszervezetek érdekeit védelmezi. Az erre a verzióra adott feleletek teszik ki az összes válasz 41%-át. A kérdőívek majdnem egyharmadán azt jelölték be, hogy az elnök a nagyvállalkozók, és oligarchák érdekeit képviseli. Ugyanannyi válaszadó véli felfedezni az állami tisztviselők érdekeinek kiemelt támogatását Vlagyimir Putyin cselekedeteiben. A nagyvállalatok vezetői érdekeinek felkarolását a polgárok 25%-a említette meg. Kicsivel kevesebben (23%) tételezik fel, hogy az elnök a középosztály érdekeit helyezi előtérbe.
Hasonló módon oszlanak meg az oroszok válaszai arról a kérdésről, hogy milyen rétegekre támaszkodik elsősorban Vlagyimir Putyin. A válaszadók több mint fele (51%) arra mutat rá, hogy az állam feje az erőszakszervezetekre: a hadseregre, a szakszolgálatokra, a Belügyminisztérium stb. illetékes szerveire támaszkodik. Minden harmadik válaszadó (34%) azt gondolja, hogy Putyint elsősorban a nagyvállalkozók és az oligarchák támogatják. Ennél kicsit kevesebben (31%) tételezi fel, hogy az államfő az állami tisztviselőkre támaszkodik. Azok számaránya, akik szerint Putyin a nagyvállalatok vezetői támogatják, kevesebb, csak kb. 26%. Mindeközben csak a válaszadók egy ötöde (22%) feltételezi, hogy Vlagyimir Putyin a középosztályra támaszkodik.
Arra a változatra, hogy „Putyin kivétel nélkül valamennyi rétegre támaszkodik” csak a válaszok 6%-a esett. Annak megerősítése, hogy Vlagyimir Putyin kivétel nélkül mindenki érdekét képviseli, kétszer nagyobb támogatást kapott. Ezt a választ a kérdőívek 13%-án jelölték be. (Beszámolójukat a társadalom osztályszerkezetéről a szociológusok ezzel a közleménnyel zárják: „A «Levada-Centrum» kötelezően szerepel a külföldi ügynöknek nyilvánított nonprofit szervezetek jegyzékében”.)
Nem véletlen, hogy az egyszerű állampolgároknak hasonló véleményük van a jelenlegi hatalom egészének prioritásairól. Hiszen Oroszország egészen sajátos típusú államként formálódott, amely nem teljesen fér bele a kapitalizmus meghatározásába. Erről nem egyszer beszéltek a politológusok és közgazdászok. Például a Közgazdasági Főiskola tudományos vezetője, Jevgenyij Jaszin korábban úgy írta le a gazdasági rendszerünket, mint „állami-baráti kapitalizmus”. A „baráti” kifejezés – mint Jaszin pontosít – azt jelenti, hogy a tisztviselőkhöz közel álló társaságok kivételezett privilégiumokat élveznek a piaci konkurensek hátrányára (lásd az „NG” 2015. 11. 27. száma). Ismerjük még az orosz gazdaság olyan jellemzéseit, mint: „állammonopolista kapitalizmus”, „kleptokrácia”, „államcsekista kapitalizmus” (lásd az „NG” 2016. 04. 04. száma).
https://www.gazeta.ru/politics/2012/08/09_a_4719169.shtml
Jevgenyija Albac /Евгения Альбац/ a The New Times című internetes kiadvány főszerkesztőjének interjújából az Echo Moskvi rádiócsatornán 2017.12.19-én
[…]„A legfontosabb a személyes, a magántörténelem minálunk, ahol a történelem iszonyúan el van ferdítve, mert vég nélkül átírták a különböző pártkongresszusok győztesei. A bírósági és nyomozati anyagokban egetrengető hazugságok vannak. Ezért fontos a magántörténelem, a közel álló emberek történelmének feljegyzése. Akinek van nagyanyja, nagyapja, az kérdezze ki őket, s jegyezze fel az élettörténetüket, mert a szovjet hatalom idején a szülők sokszor féltek elmesélni, hogyan éltek.
Én például nagyon sokáig nem tudtam, hogy a nagyapám a fehérek közt harcolt. Tudtam, hogy ’28-ban agyonlőtte magát, de azt nem, hogy a tiszt volt a fehérek hadseregében. Nem jutott eszembe annak idején, hogy kikérdezzem a nagymamámat. Időben kell leírni az elmenők életét. Ennek kolosszális a jelentősége. Masha Gessen megírta a „The Future Is History” — „A jövő az történelem” c. könyvét, ami pontosan erről szól. Hogy az elődeink milyen értékek mentén, hogyan éltek, mik voltak a szokásaik, milyen viselkedési normák közt nevelkedtek. Mindennek igen nagy a jelentősége. És amikor mindez összekapcsolódik, egymáshoz adódik, az nagy hatással van az ország fejlődésére, a társadalomra, arra, hogy milyen rendszer jön létre.
Az, hogy megengedtük, hogy a KGB-sek ismét maguk alá gyűrjék az országot, olyannyira, amennyire még sohasem – az az el nem sajátított történelemórák miatt vált lehetségessé. A személyes történelmek hiánya miatt. Amiatt, hogy nem tudjuk, hogy miért vetették alá magukat az elődeink a durva elnyomásnak. Miért nem szálltak szembe vele. Nem tudjuk, hogy lett volna-e lehetőség a szembeszegülésre. Hogyan történhetett, hogy aki csak kicsit is kiemelkedett a tömegből, az lágerbe került vagy meggyilkolták, agyonlőtték, vagy hosszú-hosszú éveket élt le a börtönfalak között?[…]
Arszenyij Rogonszkij /Арсений Рогинский/ halálának kapcsán /a Memorial Nemzetközi Jogvédő Egyesület alapítója. a ford./ különös élességgel világosodott meg előttem, hogy mennyire fontos, hogy ne hagyjuk elveszni a szovjet emberek személyes történeteit. Ez a szovjet hatalmat átélt generáció elmegy, az utánunk jövők pedig nem tudják, mi hogyan volt.
Egy példa: hogyan vált szokássá a kultúránkban az átverés? Miért képesek az emberek oly könnyen hazudni? Még a hozzád közel álló emberek is egyszercsak fogják és becsapnak. Töröd a fejed, honnan van ez?
Aztán a homlokodra ütsz, hát persze! A munkatáborok két nagyon fontos kifejezése volt a „kamu”/туфта/, meg a „potya”/халява/. A „kamu”, amikor mímelni kellett tudni a munkát, hogy egy darab kenyérhez jussál. Mondjuk ki volt adva, hogy ki kell vágni tíz fát. Ha nem vágod ki, nem adnak kenyeret, akkor meg jön a skorbut és te megdöglesz ebben az átkozott lágerben. Megjelent a kamu tradíciója. A „potya” meg az, amikor olyan dologhoz jutsz, amiért nem dolgoztál meg.
Amikor száz és százezrek kerültek szabadlábra, mindez belekerült a szovjet élet vérkeringésébe. Ez lett a szovjet gazdaság alapelve. A „kamu” meg a „potya”. Ezek olyan dolgok, amikről tudni kell, s fel kell jegyezni a jövő történelme számára.”[…]
https://echo.msk.ru/programs/personalno/2113068-echo/
Washington város vezetése jóváhagyta az orosz nagykövetség előtti utca átnevezését Nyemcov tiszteletére
(Borisz Nyemcov ellenzéki politikust négy pisztolylövéssel hátulról terítették le a Kreml közvetlen közelében csecsenek. a ford.)
Фото: Максим Кимерлинг / «Коммерсантъ»
Washington város önkormányzatának illetékes bizottsága egyhangúlag jóváhagyta az Orosz Föderáció nagykövetsége előtti utcaszakasz átnevezéséről szóló törvénytervezetet az 2015-ben meggyilkolt Borisz Nyemcov orosz politikus emlékére – közli a TASSZ. […]
A törvénytervezetet először január 9-én tárgyalják az önkormányzati képviselők. A törvénybe lépéshez kétszer kell tárgyalni a tervezetet, s alá kell írnia a polgármesternek. Erre 2018 február 27-ig, a politikus meggyilkolásának harmadik évfordulójáig sor kerülhet. Az orosz nagykövetséggel szemben levő utca átnevezését Nyemcov tiszteletére Marco Rubio amerikai szenátor javasolta. Az orosz Külügyminisztérium csodálkozását fejezte ki ezzel kapcsolatosan.
A kilencvenes években Borisz Nyemcov egy sor magas beosztást töltött be az orosz kormányban. A kézezres években ellenzékbe vonult. 2015.február 27-én lőtték le Moszkva központjában, a Nagy Moszkvoreckij hídon (Большой Москворецкий мост). A gyilkossággal megvádolták, őrizetbe vették, majd letartóztatták és elítélték a Csecsenföldön állomásozó „Szever” belügyi zászlóalj (Kadirov csecsen elnök csakis csecsenekből álló állig felfegyverzett magánhadserege. a ford.) volt tisztjét, Zaur Dadajevet /Заур Дадаев/ valamint Tamerlan Eszkerhanovot /Тамерлан Эскерханов/, Hamzat Bahajevet /Хамзат Бахаев/ és az Anzor és Sagit Gubasev testvérpárt /Анзор и Шагит Губашевы/. /A merénylet szervezőjének tartott Ruszlan Geremejevet /Руслан Геремеев/ és Alibek Delimhanovot /Алибек Делимханов/ a Szever zászlóalj volt vezetőit nyomozóknak máig nem sikerült felkutatniuk és kihallgatniuk. A nyomozók azt írták jelentésükben, hogy Geremejev házának ajtaját „nem nyitották ki”. Az adott személyek a bírósági idézést is figyelmen kívül hagyták. a ford./
https://m.lenta.ru/news/2017/12/19/boris_boris/
Ketten a letartóztatott csecsenek közül
Boris Johnson twitter 2017.dec.22. @BorisJohnson 4 h4 órával ezelőtt
Visited Bolshoy Moskvoretsky Bridge to lay flowers at the scene of Russian opposition leader Boris Nemtsov’s murder. Justice must be served.
Orosz Sajtó Figyelő 